FRISS

2012. október 31., szerda

Önszeretet, szabadság


  …A saját szeretetünk és a szuverenitásunk, szabadságunk hiányát az mutatja, ha a kapcsolatainkban még Jelen van bennünk a drámázásra való igény, azaz a megbántottság, a neheztelés vagy harag érzése, az áldozatiság, a másik megváltoztatására, irányítására, manipulálására való igény, a birtoklás, a ragaszkodás, a féltékenység, a másiktól való érzelmi, anyagi függőség, a félelem a kapcsolat elvesztésétől, az egyedülléttől, illetve a bizalmatlanság, az őszinteség hiánya, az igazi intimitás hiánya, az egymással szemben támasztott elvárások, a másik hibáztatása, a ragaszkodás a régi, korlátolt szabályok betartására, a másiknak való megfelelés a saját belső igazságunk ellenében...stb.

 Ezek mind a szabadságunk és a szeretünk  útjában álló régi, téves programok., amiket csakis saját magunkból kell elengednünk, hisz a másik ember mindig csak minket tükröz....és amennyiben kitisztítjuk magunkból ezeket a régi, mérgező mintákat, akkor abban az esetben, ha a másik fél nem áll még készen arra, hogy ő is elkezdje a saját mintái elengedését – akkor a kapcsolat véget ér, és el kell, hogy engedjük azt a személyt vagy azokat a személyeket az életünkből, hiszen ők még a régi úton kívánják megtapasztalni az életet, mert még nem jutottak el arra a felismerésre, hogy ezeknek a mintáknak a kijátszása mindig csak szenvedést teremt, ami egy ördögi körben tartja az embert életről-életre. És a legtöbb ember csak akkor hajlandó elfogadni a változás szükségességét az életében, csak akkor hajlandó befelé menni és felülbírálni az addigi hiedelmeit vagy mintáit, amikor a szenvedése már meghaladja a változástól való félelmét, vagy amikor már nem maradt más választása.

De ezzel a tisztulással és a változás megengedésével helyet teremtünk a sokkal gyümölcsözőbb és boldogabb kapcsolat számára, ami már önmagunk szeretetét tükrözi vissza a számunkra. Hiszen amíg magunkhoz nem vagyunk Igazak, vagyis amíg nem szeretjük magunkat – addig mást sem tudunk igazán, nyitott szívvel, szabadon szeretni, és elfogadni olyannak, amilyen, anélkül, hogy meg akarnánk változtatni. Amíg magunkat nem szabadítjuk fel a múltunk érzelmi-gondolati mintái alól, addig másokat sem tudunk szabadon engedni. 

Hiszen önmagunk szeretetének a hiánya, az értéktelenségünk hamis mintái azok, amik fogva tartanak minket, és a másik személyt is egy egészségtelen kapcsolatfüggőségben,  pedig amíg azért tesszük azt, amit teszünk, mert  másoktól várjuk a szeretetet, a megértést és a megbecsülést, az egyetértést, azaz a boldogságunkat, addig soha nem lehetünk szabadok. Nem az a dolgunk, hogy másokat tegyünk boldoggá, és ugyanúgy másoknak sem az a dolga, hogy minket boldoggá tegyenek. A lényeg az, hogy magunkat tegyük boldoggá - ebben áll a felelősségünk - higgyünk magunkban, és az álmainkban, tudjuk, hogy ez a miénk, és ez mind jár nekünk - és a saját örömünk és boldogságunk az, ami majd bevonzza az életünkbe azokat az embereket, dolgokat és forrásokat - amik ezt mind visszatükrözik nekünk, és akikkel szabadon, örömmel és szeretettel meg tudjuk osztani az örömünket, vagy akár az életünket. 

Hiszen adni, megosztani csak az tud bármit is - akinek van mit és van miből. A többi csak egymásból való energia táplálkozás - és ezek a régi minták többnyire csak a táplálkozás játszóterét kínálják fel számunkra. Ahogy a Vonzás Törvénye is kimondja: a hasonló a hasonlót vonzza, és ez minden körülmények között így van.  ~ LélekForrás ~

2012. október 30., kedd

Depak Chopra



A Legkisebb Erőfeszítés Törvénye 


Ez a törvény azon a tényen alapszik, hogy a természet intelligenciája erőfeszítéstől mentes könnyedséggel és bőséges gondtalansággal működik. Ez a legkevesebb cselekvés alapelve, ami mentes az ellenállástól. Ezért ez a harmónia és a szeretet alapelve. Amikor megtanuljuk ezt a leckét a természettől, könnyedén megvalósítjuk a vágyainkat. A Védikus Tudományban, ami India ősrégi bölcsessége, ezt az alapelvet, az erőfeszítés gazdaságának, illetve a „cselekedj kevesebbet, és érj el többet” – elvnek hívják. Végül eljutsz abba az állapotba, ahol semmit sem teszel, mégis mindent elérsz.

Ez azt jelenti, hogy lesz egy halvány ötleted, ami erőfeszítésmentesen ölt testet a valóságodban. Amit sokan „csodának” neveznek, az nem más, mint a Legkisebb Erőfeszítés Törvényének a megnyilvánulása. Ez a legkisebb erőfeszítés akkor tud működésbe lépni az életedben, amikor a tetteidnek a szeretet a mozgatórugója, hiszen a természetet is a szeretet energiája tartja össze. Amikor más embereket akarsz irányítani, vagy hatalmat akarsz felettük gyakorolni, azzal az energiádat pazarlod. Amikor az egó érdekében akarod a pénzt vagy a hatalmat, akkor az energiádat a boldogság illúziójának a kergetésére használod, ahelyett, hogy élveznéd az adott pillanat boldogságát. Amikor tetteid mozgatórugója a szeretet, akkor az energiád megsokszorozódik és felgyülemlik, és ez az élvezettel teli többlet energiád beáramolhat bármilyen vágyad megteremtésébe, beleértve ebbe a korlátlan bőséget is.

A Legkisebb Erőfeszítés Törvényének három alkotóeleme van, vagyis három dolgot kell megtenned ahhoz, hogy ez a „cselekedj kevesebbet, és érj el többet” alapelv működésbe lendüljön az életedben.

Az első alkotóelem az elfogadás. Az elfogadás nem más, minthogy elkötelezed magad: -„Ma elfogadok minden embert, helyzetet, körülményt és eseményt az életemben úgy, ahogy az megtörténik.” – Ez azt jelenti, hogy tudom, hogy ez a pillanat pont olyan, amilyennek lennie kell, mert az egész univerzum pont olyan, amilyennek lennie kell.

A második alkotóelem a felelősség. Ez azt jelenti, hogy senkit és semmit sem vádolsz a helyzetedért, beleértve ebbe saját magadat is. Ez lehetővé teszi, hogy latba vesd azt a képességedet, amivel kreatívan tudsz reagálni az aktuális helyzetre. Minden probléma magában hordozza a megoldás magvait, és ez a tudatosság lehetővé teszi számodra, hogy az éppen aktuális pillanatot jobb vagy más helyzetté alakítsd át.
A Legkisebb Erőfeszítés Törvényének harmadik alkotóeleme a védekezésmentesség. Ez azt jelenti, hogy felhagysz azzal a szükségleteddel, hogy bárkit is meg akarj győzni a saját nézőpontodról. Ha felhagysz ezzel a szükségleteddel, akkor ezáltal óriási mértékű energiához férsz hozzá, ami korábban veszteségbe ment. ~ Depak Chopra ~ fordította: ~ Telegdi Ildikó

2012. október 29., hétfő

Megbocsátás önmagunknak = Önszeretet, Szabadság ~ LélekForrás


Ez a csodaszép dal az ősi hawaii ho'oponopono szertartást zenésíti meg, ami elősegíti az önmagunknak való megbocsátást, és ezáltal a múlt elengedését, azaz a szabadságunkat hozza el. Az egész szertartás mindössze négy mondatból áll, melyek arra hivatottak, hogy felvállaljuk életünk minden történésért a teljes felelősséget, és így meglássuk magunkban azokat a régi negatív érzelmi/mentális mintáinkat, - mint amilyenek többek között a harag, a megbántottság, sértettség, az ítélkezés, értéktelenség, bűntudat, szégyen, szorongás, hatalom, birtoklás, vádaskodás, "nem érdemlem meg", "nem tehetem meg", önbizalom hiány, félelem,bizalmatlanság, tehetetlenség, szegénység vagy hiány tudatosság, az elhagyatottságtól való félelem,  az áldozatiság....stb. -  amik szenvedést okoztak az életünkben, és amiket eddig elrejtettünk magunk elől, és a legtöbbször csak másokban láttuk meg, azaz mások tükrözték vissza számunkra ezeket a tudatalatt magunkról alkotott és mások által belénk ültetett hiedelmeinket, melyek a múltunkat jelentik, és amik újra és újra ki fogják játszani magukat az életünkben, egészen addig, amíg a szívünkkel el nem fogadjuk őket sajátjainkként, és meg nem értjük, hogy ezek nem a valódi Énünket tükrözik, hanem mindössze olyan érzelmi/gondolati energetikai mintázatok, emléknyomok a közeli vagy távoli múltból, amik a sötét oldalunkat, az árnyék részeinket jelentik. Ezek a részeink azok, amelyeket elutasítottunk magunkban, amikről nem is akartunk tudomást venni, és amikor valaki az életünkben visszatükrözte ezeket a részeinket, akkor bizony sokszor nekiálltunk a tükörben látott képpel - azaz a saját letagadott, elfojtott, a tudatalattinkba száműzött részeinkkel  - viaskodni, amivel csak egyre erősebbre növesztettük őket. A tükörképet akartuk megváltoztatni - ami ugye igazából lehetetlen - és észre sem vettük, hogy közben végig csak a saját részeinkkel harcoltunk.És ha egy képet össze is tudtunk törni a tükörben, akkor később megint jött valaki az életünkbe, és megint ugyanazokat a dolgokat kezdte tükrözni a számunkra. Vagy ha nem kívül kezdtünk harcolni a tükörben látott képpel, akkor pedig még erősebben elfojtottuk őket magunkban, és csak a sebeinket nyalogattuk,  - amiket "mások" okoztak nekünk, és nem tettünk semmit sem.Elhitettük magunkkal, hogy nem érdemlünk ennél jobb, szebb és boldogabb életet, el kell tűrnünk minden olyan kellemetlen, torz dolgot és helyzetet, emberi viselkedést az életünkben, amit mi egyébként soha nem választanánk tudatosan magunknak.

Ezzel a rendkívül egyszerű, de nagyon mélyre ható szívből történő elfogadással visszavonjuk a kivetítéseinket, és ezáltal felvállalva minden tapasztalásunkért a teljes felelősséget,  az ÉN VAGYOK JELENLÉTÜNKBEN, a saját biztonságos terünkben elfogadjuk őket sajátunkként, visszafogadjuk őket a saját szívünkbe, ami által az energiájuk végre fel tud szabadulni, ki tud oldódni a bebörtönzöttség leláncolt állapotából, aminek a következtében az energia végre ki tud terjedni, és tiszta energiává tud válni.Hiszen ezek a múltban megsérült részeink így többé már nem érzik számkivetettnek magukat a saját teremtőjük részéről, azaz részünkről. Magunkba, a Teljes Lényünkbe lélegezzük minden egyes eltaszított részünket az együttérzésünkkel és az elfogadásunkkal, és felismerve, hogy elég volt ezekből a tapasztalásokból, visszafogadjuk őket a Lényünkbe - ami azt vonja maga után, hogy soha többé nem kell újraélnünk ezeket a negatív érzelmi-gondolati mintáinkat. Soha többé nem fogjuk kívülről ezt a tükröt kapni. Így működik a Vonzás Törvénye. Az energia csak azt manifesztálja az életünkben, ami ott van bennünk, és amit mi sugárzunk ki magunkból. És amikor visszajön mondjuk egy fájdalmas, vagy kellemetlen esemény vagy helyzet formájában - nem értjük hogyan történhetett mindez. Hát így...a nem tudatosított negatív érzelmi-gondolati mintáink mutatkoznak így meg előttünk.

Ezért aki teljes felelősséget vállal élete minden egyes tapasztalásáért, az jól tudja, hogy minden örömét és minden fájdalmát, szenvedését önmaga teremti meg. Nem létezik egy nálunk nagyobb hatalom, ami mindezt a szenvedést vagy örömet ránk méri. Mi tesszük ezt saját magunkkal, és soha nem egy másik ember, vagy entitás, és nem is a Lelkünk méri mindezt ránk. Egyedül mi vagyunk a felelősek a saját életünkért. Ezért egyedül csakis mi tudunk változtatni az életünkön a tagadott részeink integrálásával, vagy más szóval önmagunk megtisztításával. Ezt jelenti önmagunk szeretete - hogy elfogadjuk minden egyes részünket olyannak, amilyen, nem akarjuk őket kijavítani, hanem úgy sérülten, ahogy vannak, magunkhoz öleljük őket, nem bélyegezzük meg tovább őket a rossz cimkéjével, és nem hibáztatunk senkit, még magunkat sem a múltunkért De már nem is azonosítjuk magunkat ezekkel a részeinkkel.Hiszen ezek a leszakadt részeinket képviselik, és nem az Önvalónkat, még akkor is, ha eddig egész életünkben azt hittük, ezek mi vagyunk.  Egyszóval véget vetünk életünk drámájának, a másokból való táplálkozásnak, és senkinek sem engedjük meg többé, hogy belőlünk táplálkozzon. A tudattalan emberi viselkedésre határozottan nemet mondunk, anélkül, hogy megalkudnánk, vagy harcolni kezdenénk vele, vagy meg akarnánk azt változtatni. Önmagunk szeretete az, ami ezt már nem engedi meg nekünk ott bent a szívünkben. És ha ide eljutunk magunkkal, akkor már tényleg a szívünkből, a Lelkünk Igazságából éljük az Életet, és így helyet teremtünk magunkban a Lelkünknek, az Igazságnak, az igaz Szeretetnek, és a Kegyelmi Áramlásnak.~ Telegdi Ildikó ~

Tehát a ho'oponopono négy mondata tehát így szól: 


SAJNÁLOM. BOCSÁSS MEG!KÖSZÖNÖM. SZERETLEK.

"A ho'oponopono egy mélyreható ajándék, ami lehetővé teszi az egyén számára, hogy egy működőképes kapcsolatot alakítson ki a saját belső Isteniségével, és általa megtanuljuk minden egyes pillanatban azt kérni, hogy a hamis gondolatainkat, szavainkat és cselekedeteinket felismerve, azok elengedésre kerüljenek. Ez a folyamat teljességben a szabadságról, a múlttól való teljes szabadságról szól." ~Morrnah Nalamaku Simeona, Kahuna Lapa'au

2012. október 26., péntek

Az elixír, amit szeretetnek hívnak ~ Ramtha



 ...A szeretettel ránk köszönt a béke, de nem az a fajta béke, ami elzár minket az élettől, hanem az, ami elzár minket a múlttól, mielőtt azt megismertük volna. Elzár minket a múlttól és felszabadít láncaink alól, elhozza nekünk a szabadságot, a szeretetet, ami lehetővé teszi számunkra az igazság becses értékét.
         Az igazság a szeretet talaján virágzik ki. Az igazság soha nem az érzelmek, a bűntudat, a szégyen, a figyelmetlenség, a neheztelés, a féltékenység, a vádaskodás, az áldozatiság és a kétség talajában indul növekedésnek. Valójában a szeretet soha nem nő ki a kétség talajából. Mindazon dolgokra, amiket a kétség táplál nincsenek válaszok, mert a kétség semmire sem ad választ. Ahhoz, hogy kételkedő elménk legyen, úgy kell határoznunk, hogy nem kérjük a bölcsességet.
         Sőt, tudjuk – én tudom, és ti is tudjátok, és ha esetleg nem tudjátok, hát majd megtudjátok; úgy legyen! – hogy a szeretet nem tűri el a féltékenységet, az irigységet, a gyanút és a bizalmatlanságot. A szeretet soha nem nő ki egy ilyen lélekből, egy ilyen elméből, egy ilyen talajból. A szeretet soha nem terem meg a gyűlölet, a meggyalázás, az önpusztítás talaján. A szeretet nem nő ki ezekről a helyekről. Gondoljatok csak egy olyan virágra, amit a lehető legsavasabb talajba ültettek. A Holt-tenger: a Holt-tengerben a baktériumokon kívül semmi nem él meg. Sem növény, sem orchidea, sem liliom, sem tölgyfa, egyetlen hatalmas fa sem nő ki a Holt-tengerből. Nagyon kemény víz, a Föld legkeményebb vize a Holt-tenger - halott tenger. Az atom-és hidrogénbombák a Holt-tenger kemény vizéből lettek előállítva. A halál és a pusztulás a kemény vízből jön.
            A szeretetet persze legendák övezik, és el is kerül benneteket egész életetek során, ha az elmétek folyton neheztel, folyton a múlton rágódik, a féltékenységen, a bizalmatlanságon. Ti meg mást sem tesztek, mint egyfolytában ezekkel a terhekkel tápláljátok elméteket, és akkor bizony a szeretet – ami olyan, akár egy rózsa, akár egy liliom- soha nem fog kivirágozni nálatok." ~ Részlet Ramtha - "Az elixír, amit szeretetnek hívnak" c. könyvéből ~ fordítás: ~ Telegdi Ildikó~ 

2012. október 24., szerda

Jogi Nyilatkozat - Corina Andronache


"A legmélyebb nagyrabecsülésemet szeretném kifejezni azért, hogy itt vagy, és elolvasod ezt az írást, mert úgy hiszem, ez azt jelenti, hogy készen állsz levetni a régi bőrödet, és készen állsz az újjászületésedre, egy magasabb megértésre az életed tapasztalásaira és eseményeire vonatkozóan, amik vagy békét, vagy pedig gyötrelmet hoznak az életedbe. Végül arra a megértésre fogsz jutni, hogy nem az életed bizonyos eseményei azok, amik haragra gerjesztenek, vagy amik miatt elakadva érzed  magad, hanem a saját választásod állja el az utadat: az, ahogy megítélsz egy bizonyos helyzetet. Az a szükségleted, hogy kontrollálnod, irányítanod kell a környezetedet, és a benne szereplő embereket, hiszen ezáltal akarod bebiztosítani az ő boldogságukat - mindössze egy kétségbeesett igyekezet a részedről arra, hogy így próbálj békét lelni az életedben. Az, hogy nem vagy hajlandó elfogadni azt, amin nem lehet változtatni - jelenti számodra azt az ösztönző erőt, ami arra a buzgó erőfeszítésre sarkall, hogy irányítás alá vond az életed azáltal, hogy hol megfelelsz a saját igazságodnak, hol pedig elutasítod, tagadod azt. 

Blogomat annak szentelem, hogy részletesebben kifejtsem alap tanításomat, aminek a címe: A MÁSOKNAK MEGFELELŐ EMBEREK JOGI NYILATKOZATA. Amennyiben abban hiszel, hogy a saját értékességed abból fakad, hogy másokat boldoggá teszel - amennyiben abban hiszel, hogy a jóságoddal meg kell mentened a világot - akkor ez az írás neked szól. Vesd le magadról az elhagyatottságtól való félelmedet, mert egészen addig a rossz személyt fogod bevonzani az életedbe, amíg nem szabadulsz fel a múltad sérelmei alól, a kritikus elméd alól, és az elavult, ósdi, önbecsapó, korlátozó hiedelmeid alól. 

Megkérdezheted, hogy miért érdekel engem annyira a te jólléted? Hát először is azért, mert túlságosan is jól ismerem a jelentéktelenség, az értéktelenség, az elhagyatottság és az összetörtség fájdalmas érzését.Másodsorban pedig azért, mert a szívem legmélyéről tudom, hogy a saját tudatosságunk megemelése, továbbá az, hogy megtanulunk szerelmesek lenni abba, akik vagyunk - ez az a potenciál, ami megváltoztatja a világot, és ez egyénenként következik be. Túl sok fájdalom és túl sok negativitás van ebben a világban, és azzal, hogy művészi szintre fejlesztjük magunkban az őszinte és hiteles önszeretetünket, olyan módokon vagyunk hatással az Egészre, amit el sem tudunk képzelni.

Amikor egyedül vagyok, egy olyan világot látok a lelki szemeim előtt, ahol az emberek nem érzik szükségét annak, hogy maszkokat viseljenek azért, hogy mások elfogadják őket. Egy olyan világ képe lebeg előttem, ahol hitelesek és valódiak, igazak lehetünk, hiszen semmiféle öröm nem származik abból, amikor valaki másnak tettetjük magunkat, mint akik vagyunk. Az őszintétlenségnek, színlelésnek, hamisságnak sok következménye van: egyre alacsonyabb önértékelés, egyre kevesebb önmagunkba vetett bizalom, önbecsülés, ez teremti meg az egészségügyi problémákat, betegségeket, ezért utasítunk el másokat, ezért vonzunk "hamis" embereket az életünkbe...stb. 

A választás a tiéd. Csakis te szeretheted magad annyira, hogy azt mondd: -"ELÉG VOLT!" - Olvasd el ezt a Jogi Nyilatkozatot, írd össze magadnak azokat a hiedelmeidet, amiken változtatni akarsz, és tedd ki őket egy olyan helyre, ahol gyakran látod, mert így emlékezteted magad arra, hogy mit kell átalakítanod magadban annak érdekében, hogy hozzád méltó, értékes kapcsolatokat legyél képes bevonzani az életedbe!

1.) JOGOM VAN A BOLDOGSÁGHOZ - a boldogság a te születési jogod. Senkinek sincs joga ahhoz, hogy belépjen az életedbe, és helyetted eldöntse azt, hogy szerinte téged mi tenne boldoggá. Ha iskolába akarsz járni, akkor járj iskolába! Ha jógázni akarsz, akkor jógázz! Ha repülőn akarsz utazni, akkor tedd azt!  Te tudod, hogy mi tesz téged boldoggá! 

2.) JOGOM VAN MEGHOZNI A SAJÁT VÁLASZTÁSAIMAT - a választásaid csak és kizárólag a sajátjaid. Senki sem hozhat választást helyetted. Sem a kormánynak, sem az egyháznak, semmilyen szervezetnek és embernek sem áll jogában az, hogy megmondja, előírja neked azt, hogy mit tegyél a testeddel vagy az életeddel. Te vagy a saját hajód kapitánya. Vigyázz az olyan csoportokkal vagy emberekkel, akik a fenyegetés vagy a megfélemlítés módszerét használják arra, hogy félelmet keltsenek benned.   

3. ) JOGOM VAN "NEM"-ET MONDANOM - nem önző dolog "nem"-et mondani. - Viszont "igen"-t mondani akkor, amikor "nem"-et akarsz mondani, az nem az erő, hanem a gyengeség jele. Azért egyezel bele abba, hogy megtegyél olyan dolgokat, amiket egyébként nem akarnál megtenni - mert nem akarsz szembenézni a kritikus elméddel, aki minden esetben önzőnek fog nevezni - amikor csak nem teszel mások kedvére. Légy hiteles, de mindig kérdezd meg magadtól, hogy honnan akarsz éppen cselekedni? A félelemből vagy a szeretetből? Tanulj meg elvonatkoztatni a tetted kimenetelével kapcsolatos elvárásaidtól!  

4.) JOGOM VAN BŰNTUDAT ÉS SZÉGYEN NÉLKÜL ÉLNI - A bűntudat és a szégyen a két legpusztítóbb érzelem, amit csak táplálhatsz magadban. A Vonzás Törvényén alapulva egyre olyan helyzeteket fognak bevonzani az életedbe, amitől csak még nagyobb lesz a szégyenérzeted és a bűntudatod. Ezen túlmenően, a belsődben lévő bűntudat és szégyenérzet az, ami létrehozza az olyan betegségeket, mint  amilyenek az emésztési rendellenességek, az autoimmun megbetegedések,a depresszió, a szorongás és a pánikbetegségek, és esetenként ezek vezetnek el az öngyilkosság gondolatához. Annak ellenére, hogy elkerülhetetlen felvállalni a felelősséget az érzelmeinkért, szintén ugyanilyen fontos különbséget tenni a jelen valóság között, és a múltból származó gondolatok között, hiszen rendkívül könnyű kivetíteni a múltat a jövőbe.  

5.) JOGOM VAN ELŐSZÖR MAGAMNAK ÖRÖMET OKOZNI, ÉS CSAK UTÁNA MÁSOKNAK - senkit sem vagyunk képesek hitelesen és őszintén szeretni egészen addig, amíg nem tudjuk, hogyan szerezzünk magunknak örömet. Megtanulni törődni magunkkal - sokak számára komoly feladat, amennyiben abban a hiedelemben nőttél fel, hogy feláldozni magad mások kedvéért - a legnagyszerűbb erény a föld kerekén. A nők különösen hajlamosak bűntudatot érezni akkor, ha előbb magukra viselnek gondot, magukat veszik számításba, és csak utána jönnek a többiek. Pedig egy egészséges Adó tudja, hogyan találja meg az egyensúlyt a saját magával és a másokkal való törődés között. 

6.) JOGOM VAN AHHOZ, HOGY NE LEGYEK TÖKÉLETES - a tökéletlenség emberi dolog. A tökéletességre való törekvés egy hatalmas csapda, amibe oly sokan beleesnek csak azért, hogy  hangot adjanak a Belső Kritikusuknak és Bírájuknak. Elfogadni a saját tökéletlenségünket egy küzdelem, mert az elménkben hamisan azt hisszük, hogy ha tökéletesek leszünk, mások akkor fognak elfogadni és szeretni minket. De ez egyáltalán nem igaz. A tökéletlenség maga a tökéletesség - legyen ez a napi mantrád, és ne engedd, hogy az egód a bolondját járassa veled, és elhitesse, hogy a tökéletesség elérhető - mert ez nem igaz. Öleld át az emberségedet és szabad leszel!

7.) JOGOM VAN KIMONDANI A SAJÁT IGAZSÁGOMAT - minden értelemben, és kérlek mindig mondd ki a saját igazságodat - légy hiteles! Nincs annál felszabadítóbb, mint amikor hangot adsz az igazadnak, amikor megengeded, hogy mások is hallják a gondolataidat. Intézz kihívást a status quo-dra vonatkozóan, és légy Önmagad! Járj közben a kevésbé kiváltságosak érdekében, emelj hangot az igazságtalanság ellen, és szilárdan tarts ki az értékeid, erényeid mellett! Ne félj Önmagad lenni, hiszen mások is csak akkor láthatják meg a saját tükörképüket a szemedben, amikor a saját igazságodat mondod ki! 

8.) JOGOM VAN KILÉPNI A BÁNTALMAZÓ HELYZETEKBŐL - a bántalmazás egyetlen módja sem elfogadható. A bántalmazás sok formát ölthet. Megtörténhet egyértelmű módon, mint amilyen a fizikai és a szexuális visszaélés, ugyanakkor megtörténhet érzelmileg, mentálisan, pszichológiai értelemben is, és egy másik egyén passzív-agresszív viselkedése által is. Visszafogni valakit, nem engedni valaki másnak, hogy az beteljesítse a vágyait - bántalmazásnak, visszaélésnek minősül. Az a törekvés, hogy a másik ember kicsinek, rossznak és jelentéktelennek érezze magát általad - használj erre bármilyen módszert is - a másik bántalmazása.

9.) JOGOM VAN "ROSSZ EMBERNEK" LENNI - ez egy igen nehéz feladat egy másoknak megfelelő ember számára, mert egy érzelmileg társfüggő ember függ a saját "jóságától" abból a reménytelen kétségbeeséséből kifolyólag, hogy talán azáltal tehet majd szert némi értékességre önmaga kapcsán - ha mások jó embernek tartják. Minden értelemben legyél csak a "rossz ember" azzal, hogy igaz vagy a valódi természetedhez! Ez az egyetlen módja annak, hogy tükröt tartsál másoknak.

10.) JOGOM VAN JÓL ÉREZNI MAGAM A BŐRÖMBEN ANÉLKÜL, HOGY BÁRMIT IS TENNEM KELLENE MÁSOKÉRT - ez az a végső megerősítés, amit egy másoknak megfelelő embernek egészen addig kell magában ismételnie, míg minden egyes lélegzetével el nem hiszi azt teljesen. Ez legyen a mantrád addig, amíg már ébren és álmodból ébresztve is ezt mondod. Emberi létező vagy, és nem egy emberi cselekvő gépezet. Váljon ez a valóságoddá, és azt fogod észre venni, hogy egyre kevesebb olyan ember fog felbukkanni az életedben, akinek a segítségedre van szüksége. 

11.) JOGOM VAN CSALÓDÁST OKOZNI MÁSOKNAK - ez ismételten egy rendkívül nehéz feladat egy érzelmi társfüggőségben élő ember számára. Egy másoknak megfelelő ember minden jó cselekedetét abban a reményben teszi, hogy így ne kelljen szembesülnie a belső csalódottságával, és a Belső Kritikusával, aki folyamatosan azt hangoztatja, hogy mindenki máshoz jónak kell lennie, annak érdekében, hogy így elkerülhesse az elhagyatottság és a visszautasítás fájdalmát, és az ettől való félelmét.

12.) JOGOM VAN SEGÍTSÉGET KÉRNI - azok az emberek, akik büszkék arra, hogy másoknak segítsenek, arra is ugyanolyan büszkék, hogy ők csak magukra támaszkodnak és függetlenek. Vagy inkább csak ezzel áltatják magukat! Nehezükre esik segítséget kérni, és elfogadni a segítséget, aminek az az oka, hogy fenn kell tartaniuk egyfajta énképet annak érdekében, hogy lenyugtassák, lecsendesítsék Belső Kritikusukat és Bírájukat. A másoknak megfelelő emberek számára ez az egész az énképük fenntartásáról szól, és mindent annak érdekében tesznek, hogy belülről és kívülről is jóváhagyásban részesüljenek.  

13.) JOGOM VAN BOLONDOZNI ÉS SZABADNAK ÉREZNI MAGAM - azok, akik függővé váltak attól, hogy másoknak megfeleljenek, hajlamosak túl komolyan venni magukat. Azáltal, hogy megállás    nélkül megszállottan kontrollálják, irányítják és manipulálják belső érzelmi állapotaikat, elfeledkeznek a pillanat öröméről. Sőt, egyáltalán nem képesek arra, hogy megéljék a pillanatot, hiszen állandóan lefoglalja őket az a szükségletük, hogy irányításuk alá vonják mind a belső, mind pedig a külső világukat, abból a célból, hogy elkerüljék a Belső Kritikusuk büntetését, illetve azért, hogy ne kelljen megélniük mások rosszallását, ellenzését, egyet nem értését. 

14.) JOGOM VAN ÉRTÉKESNEK ÉREZNI MAGAM - lényegében elengedhetetlen fontossággal bír, hogy értékesnek és fontosnak érezd magad, valamint az, hogy földeld le magad annak tudatában, hogy igenis számítasz, és pontosan úgy vagy jó, ahogy vagy. Kérlek értsd meg, hogy az értékességednek semmi köze ahhoz, hogy mennyi jó cselekedetet hajtasz végre mások számára, hanem abból a belső szándékból születik meg, hogy azt választod, hogy segítesz valakinek. Kezdj bele az önvizsgálat folyamatába, és fedezd fel a szíved és a lelked mélységét!

15.) JOGOM VAN KUDARCOT VALLANI ÉS TANULNI A HIBÁIMBÓL -megpróbálni elkerülni a kudarcot egy olyan csapda, amiben sokan vesztegelnek, akik megpróbálnak elszökni az értéktelenség érzése elől. A kudarc csak akkor következik be, amikor az Élet eléd állít egy növekedési és fejlődési lehetőséget, és te elutasítod az abban a helyzetben rejlő leckéknek a meglátását, mert annyira elvakítanak azok a régi paradigmáid, amíg egészen eddig uralták az életedet. Egészen addig, amíg tanulsz, bölcsülsz életed eseményeiből, nem létezik kudarc. Utunk temérdek sok úgynevezett "kudarcból" áll, amik arra lettek tervezve, hogy felébresszenek minket azokból a régi mítoszokból, amik leárnyékolják látomásainkat.

16.) JOGOM VAN BIRTOKOLNI A SAJÁT TEREMET EBBEN A VILÁGBAN, ÉS NEM KELL AZT ÉREZNEM, HOGY EZÉRT ELNÉZÉST KELL KÉRNEM - kérlek, fejezd azt be, hogy úgy viselkedsz, mintha elnézést kellene kérned azért, hogy itt élsz ezen a Földön. Habár tisztában vagyok azzal, hogy a testbeszéded úgyis elárulja az igaz belső érzéseidet.Azt, hogy valójában hogyan érzel önmagad kapcsán, mindig tükrözni fogja a személyiséged összes aspektusával való egészséges kapcsolatod szintje. Ha folyton le akarod magadról vagdosni, illetve nem akarod sajátodként elfogadni az egyes részeidet, mert haszontalannak ítéled meg őket, akkor egy önmagát szégyenlő emberként fogsz járni-kelni a világban,  és mindenkitől a vágyaddal ellentétes reakciót vagy energiát fogod az életedbe vonzani.

Ezért aztán mindennél fontosabb számodra az, hogy utad során áss mélyre magadban és fedezd fel életed összes elveszett részét, és kezdd el a gyógyulást, és teremtsd újra hiteles Önmagad, hogy mások a valódi, igaz ÉNEDET szeressék, amint megtanulsz szerelmes lenni abba, aki vagy.....anélkül, hogy szükségét éreznéd annak, hogy egy súlyosan nehéz maszkot kelljen hordanod."   ~Corina Andronache~fordította: Telegdi Ildikó~
    

2012. október 22., hétfő

A szeretet ~ Adyashanti

...."Mindenki átélte már ezt a szeretet állapotot, ezt a gyönyörű és nagyon bensőséges kapcsolatot, ahol a nyitottság találkozik önmagával, csak a legtöbben lemondtak róla valamiért, valami egyéb terv kedvéért. Ez a valami egyéb megjelent az életedben, és hirtelen "nyissz!" elvágta ezt a kapcsolatot; a hazugság pedig diadalmaskodott. Amikor elszakadsz ettől a mély, szavak nélküli szinttől, akkor az olyan, mintha ezt mondanád: -"Épp most készülök hazudni: azt fogom mondani, ami nem igaz." - Hazudni pedig nem is olyan nehéz, ha elvágod magad a szívedtől, amelyben a szeretet lakozik. Mindaddig azonban, amíg kapcsolatban maradsz a szíveddel, ösztönösen elkerülöd a hazugságokat és a féligazságokat. Épp ezért légy hűséges a szeretethez! Ha így teszel - minden kapcsolatod - még az is, amely saját magadhoz fűz - teljesen átalakul." ~ Adyashanti ~

2012. október 19., péntek

Amikor elkezdtem szeretni magam ~ Kim McMillen



Sok-sok éven át bezárt szívvel éltem. Nem tudtam, hogyan szeressem magam, és hogyan lehetnék együttérző magammal. A negyvenedik életévemben ez kezdett megváltozni. Ahogy egyre inkább belenőttem lényem teljes szeretetébe, életem csodálatos és rejtelmes módon kezdett megváltozni. A szívem meglágyult, és mindent egészen más színben kezdtem látni. Az elkötelezettségem – hogy kövessem ezt a belső hívást - egyre csak erősödött, és a folyamat során az Isteni Intelligencia kezdte vezetni az életemet. Úgy hiszem, hogy ez az Örökké Jelenlévő Forrás maga a Kegyelem, és mindannyiunk számára elérhető. Az elmúlt tizenkét évben folyamatosan azon vagyok, hogy felismerjem és elfogadjam ezt az ajándékot, amit a magam iránti szeretetem és együttérzésem tesz lehetővé.

Amikor elkezdtem szeretni magam, felhagytam azzal, hogy megelégedjek, beérjem a kevesebbel. Ma már ezt úgy hívom, hogy: NEM KÖTÖK KOMPROMISSZUMOT.

Amikor elkezdtem szeretni magam, megismertem a saját jóságomat, és az élet ajándékát elkezdtem komolyan venni és hálával fogadni. Ezt ma már úgy nevezem: ALÁZAT.

Amikor elkezdtem szeretni magam, megláttam, hogy nem különleges, hanem egyedi vagyok. Ez a SZUVERENITÁS.

Amikor elkezdtem szeretni magam, felhagytam azzal a hiedelmemmel, hogy az élet nehéz. Megértettem, hogy nem kell üldözőbe vennem az életet. Ha csendben vagyok, és nem mozdulok – akkor az Élet eljön hozzám. Ez a KEGYELEM.

Amikor elkezdtem szeretni magam, akkor elkezdtem érezni az összes érzésemet. Többé már nem elemeztem őket, hanem tényleg átéreztem. És amikor ezt teszem, akkor valami bámulatos dolog történik. Próbáld ki te is! Meg fogod látni! – Ez a valódi ÉRZÉS hatalma.

Amikor elkezdtem szeretni magam, a régóta figyelmen kívül hagyott, elhanyagolt részeim, a Lelkem árvái többé már nem versengtek a figyelmemért. Ez volt a belső béke kezdete. Ekkor kezdődött az, amit ma már úgy hívok: TISZTÁNLÁTÁS.

Amikor elkezdtem szeretni magam, feladtam a tökéletességről alkotott ideáimat, mert rájöttem, hogy a tökéletesség MEGÖLI AZ ÖRÖMET.

Amikor elkezdtem szeretni magam, felismertem, hogy a haragom a felelősség felvállalására, míg az arroganciám az alázatra tanít. Ezért mindkettőre nagyon odafigyelek. Ez a tulajdonságom az ÉBERSÉG.

Amikor elkezdtem szeretni magam, eltűnt belőlem a saját igazságom kimondásától való félelmem, mert rádöbbentem, hogy ez mennyire jó dolog. Ez az ŐSZINTESÉG.

Amikor elkezdtem szeretni magam, észrevettem, hogy a kínok, a szenvedések és az érzelmi fájdalmak csak a figyelmeztető jelei annak, hogy a saját igazságom ellenében élem az életem, és elkezdtem fontosnak tartani a saját szükségleteimet, és ezt nem éreztem önzőnek. Megtanultam, hogy soha ne hagyjam figyelmen kívül, és soha ne tűrjem el a fájdalmat. Ma már tudom, hogy ez a HITELESSÉG.

Amikor elkezdtem szeretni magam, megértettem, hogy mennyire tud bántani valakit az, ha rá akarom erőltetni a vágyaimat, miközben az idő még nem jött el erre, illetve az adott személy még nem állt készen rá, még akkor is, ha ez a személy én magam voltam. Ma ezt úgy hívom: TISZTELET.

Amikor elkezdtem szeretni magam, felhagytam azzal, hogy megítéljem az életemet, és láttam, hogy minden, ami körülvesz, valójában egy lehetőség arra, hogy továbbfejlődjek. Ma ezt úgy hívom: ÉRETTSÉG.

Amikor elkezdtem szeretni magam, megértettem, hogy minden körülmények között a megfelelő helyen és időben vagyok, és minden a megfelelő pillanatban történik. Így nyugodtan ellazulhatok. Ma ezt úgy hívom: ÖNBIZALOM.

Amikor elkezdtem szeretni magam, felhagytam azzal, hogy raboljam a saját időmet, és abbahagytam a jövőre vonatkozó nagy tervek gyártását. Ma csak olyan dolgokat cselekszem, amik örömet okoznak nekem és boldoggá tesznek. Olyan dolgokat, amik felvidítják a szívemet. Mindezt a magam módján csinálom, a saját ritmusomban. Ma ezt úgy hívom: ÖRÖM.

Amikor elkezdtem szeretni magam, felszabadítottam magam azok alól a dolgok alól, amik nem tettek jót az egészségemnek,  – ételek, emberek, állások, dolgok, helyzetek, a megszokásaim és a hiedelmeim alól - azaz minden olyan dolog alól, ami eltávolított önmagamtól, kicsinységemben tartott, és ahol korábban biztonságban éreztem magam.  Először ezt a hozzáállást hűtlenségnek tartottam. Ma már tudom, hogy ez ÖNMAGAM SZERETETE.

Amikor elkezdtem szeretni magam, felhagytam azzal a próbálkozással, hogy mindig igazam legyen, és azóta sokkal kevesebb alkalommal tévedtem, mert rádöbbentem, hogy ettől a rossz is elveszíti a jelentősségét. Ma ezt úgy hívom: ÍTÉLKEZÉSMENTESSÉG.

Amikor elkezdtem szeretni magam, megfogadtam, hogy az élet fájdalmait megélem az adott pillanatban, ahelyett, hogy elfojtanám, és hagynám, hogy lehúzzák a szívemet, és ezt a terhet magammal kelljen cipelnem. Ez az ÉRZÉS ÁTÉLÉSNEK, ÉS ELENGEDÉSÉNEK KÉPESSÉGE.

Amikor elkezdtem szeretni magam, megbocsátottam magamnak azokért a helyzetekért, amikor azt hittem, hogy nem vagyok elég jó. Ez a MEGBOCSÁTÁS.

Amikor elkezdtem szeretni magam, elutasítottam, hogy a múltban éljek és a jövő miatt aggódjak. Most csak a pillanatnak élek, ahol a MINDEN történik, ahol az ÉLET ELEVENSÉGE ÁRAMLIK.

Amikor elkezdtem szeretni magam, észrevettem, hogy az elmém képes arra, hogy megzavarjon és beteggé tegyen. De ahogy összekapcsoltam a szívemmel, az elmém nagyon hasznos szövetségessé vált. Ma ezt úgy hívom: A SZÍV BÖLCSESSÉGE.

Nem kell, hogy féljünk a vitáktól, összekülönbözésektől vagy bármilyen problémától önmagunkkal vagy másokkal. Még a csillagok is összeütköznek néha, és a találkozásukból új világok születnek. Ma már tudom, hogy EZ AZ ÉLET.

Részlet Kim McMillen – When I loved myself enough – Mikor elkezdtem szeretni magam – című könyvének előszavából. - magyar fordítás, szerkesztés ~ Telegdi Ildikó

2012. október 18., csütörtök

A kétség ~ Tobias

Részlet a Kvantumugrás Sorozat 5. Shoudjából: -"A diadalmas felfedezés" - A teljes shoudot az alábbi linken éred el: https://docs.google.com/file/d/0BytT4Z53LThZc2RLOXpfYzdkRlE/edit


És most beszéljünk azoknak a nagyon makacs energiáknak az egyikéről – egy rendkívül konok energiáról van szó – ami az utatokban áll. De előtte elmesélnénk egy történetet - egy rövidet. (A közönség nevet, mert Tóbiás a hosszú történeteiről ismert) Egy rövidet… egy rövid kis történetet.

Tehát volt egyszer egy pap, egy miniszter és egy rabbi (nevetés), akik bementek egy bárba, és… ja, ez nem az a történet. (nevetés) Egy másik forgatókönyvet kaptunk. Elnézést. Ez egy másik csoportnak szól. (még nagyobb nevetés)

Volt két felfedező, akik új világokat akartak felfedezni. Tele voltak ambícióval és kalandvággyal. Ugyanabból a kikötőből hajóztak ki ugyanazon a napon, ezért aztán nem jöhetett számításba a numerológia, hiszen minden megegyezett. A bolygók állása sem számított, mivel az is pontosan ugyanolyan volt.

Az első felfedezőt Chrisnek hívták, míg a másodikat Marknak. Chris és Mark pontosan egyforma típusú hajóval indult útnak, ugyanannyi számú legénységgel a fedélzeten, teljesen egyforma ellátmánnyal, élelmiszerrel. Egyikük sem tudta pontosan, hogy merre is tart, hiszen az egy új világ volt, ahol azt megelőzően még senki sem járt. De azt mindketten tudták, hogy meg akarják találni ezeket az új földeket, és új kalandokra, továbbá győzedelmes felfedezésekre számítottak.

Hajszál pontosan ugyanabban a pillanatban hajóztak ki. Az egyetlen különbség mindössze egy rakomány volt, ami Chris hajóján rajta volt, míg Markén nem. Volt egy doboz Chris hajójának a rakodó terében. Egy meglehetősen egyszerű kinézetű doboz, aminek a tartalma viszont nagyon, de nagyon erőteljes volt, és az felhasználásra került Chris hajóján. Ennek a doboznak a tartalma a kétség volt. A kétség.

Tehát pontosan ugyanazon a napon és ugyanabban az időpontban hajóztak ki, és természetesen… innen már ti is kitalálhatjátok a történet végét, de attól még úgyis elmondjuk. Mark nekivágott a kalandnak legénységével együtt. Nem sokkal azután, hogy elhagyták a kikötőt, viharba kerültek. De ahelyett, hogy azon sopánkodott volna, hogy miért keveredtek viharba, ahelyett, hogy azon tűnődött volna, hogy a Szellem mit is próbál ezzel az értésére adni, ahelyett, hogy pánikba esett volna és elkezdett volna azon spekulálni, hogy egyáltalán mi a csudáért is vágott bele ebbe az utazásba, Mark azt mondta: -„Vihar van. Érzem. A hajó is érzi. A legénység is érzi. Mind megbetegednek. Itt van ez a vihar, ami nem más, mindössze energia. Nem birtokolom a vihart. Én nem a vihar vagyok, de attól még érzem, átélem, meglovagolom a hullámait. És ez a vihar visz el engem a választásom szerinti helyre. Még akkor is, ha esetleg úgy gondolom, hogy egy irányba haladok, tudom, hogy a vihar energiája nekem fog dolgozni, és eljuttat engem legnagyszerűbb potenciáljaimhoz.”

És Mark tovább folytatta útját legénységével együtt, és útközben mindenféle dolgokkal találkoztak – viharokkal, néha szélcsenddel – de a kétség soha nem állt az útjukba. Mindent megtapasztaltak útjuk során, és meglelték az új földeket. Olyan fűszerekre, egzotikus növényekre, sőt emberekre és állatokra bukkantak, amilyenekhez foghatót még soha addig nem láttak, ami egy elképesztően nagy kaland volt számukra, hiszen az út során minden egyes lépést éreztek. Két évig tartó utazgatás, kalandozás és tapasztalás után gazdagabban, boldogabban, beteljesültebben és valódi életérzéssel tértek haza.

Chris is nekivágott az útnak – akinek a hajóján rajta volt a kétség rakománya – és abban a pillanatban, ahogy viharba került, azon kezdett töprengeni, hogy vajon miért is indult neki ennek az útnak. Ez megfosztotta őt a tapasztalástól, az élménytől, mivel számára a hullámok a démonokkal voltak azonosak, amik megpróbálnak elvenni tőle valamit, és megpróbálják őt megölni, miközben a hullámok és a vihar mindössze a tapasztalás részét képezték. Megváltoztatta az útirányát, mert rögtön azt érezte, hogy valamit rosszul tett. Másképpen hogyan is kerülhetett volna legénységével együtt a vihar karmai közé? Ezért aztán megváltoztatta az útirányát.

Ezt követően pedig egész úton végig emiatt aggodalmaskodott. Az általa érzett aggodalmat aztán a legénység tagjai is látták és érezték, és sorra meg is betegedtek, de nem csak egy rövid időre. Nagyon betegek lettek, és sorban egymás után meg is haltak.

Chris hajója egy nagyon, de nagyon nehéz útirányt vett, ahol nem került sor új területek felfedezésére. Sem fűszert, sem aranyat nem talált. Minden egyes alkalommal, amikor kikötött valahol, az ottani szigetek vagy földrészek őslakosai ellenségesen, dühösen támadtak rájuk. Lerohanták őket. A legénység egyre több tagja lett beteg és haldoklott, és mindössze alig egy év elteltével kudarcot szenvedve tért vissza hazájába, szomorúan és mindenféle fény és kifejeződés hiányától megtörve. Voltak, akik kigúnyolták, de többen voltak azok, akik rettentően haragudtak rá, mivel elvesztették a hajón szolgáló szeretteiket.

És drága barátaim, ez a különbség a kétség és a diadalmas felfedezés között. A kétség.

Ti mindannyian az új tudat felfedezői vagytok. Kihajózásotokkor pontosan ugyanannyi energiával és tudattal rendelkeztetek. Amikor még az Ark Rendjében tartózkodtatok az angyali birodalmakban, egyiktőknek sem volt se többje, se kevesebbje, mint a többinek. Mindannyian az életre vonatkozó saját tapasztalásaitokban voltatok. De oly sokatok esetében a kétség elvette az utazás valódi esszenciáját.

Itt és most ma, ti vagytok a tudat új úttörői. Ti vagytok azok, akik kihajóztok, na nem az óceánokra és a tengerekre, hanem a dimenziókba. A dimenziók az Új Energia új óceánjai. Folyamatosan kijárkáltok oda. Éjjelente oda jártok. Napi gondolataitok közben is, amikor álmodoztok. Állandóan kijárkáltok a tudat új határaira, amelyek léteznek, csakúgy, mint ahogy valaha az óceánok is felderítetlen és ismeretlen területeknek számítottak. Ti vagytok azok, akik vitorlát bontotok, hogy felfedezzetek valami újat. Nem tudjátok, hogy mit, ahogy azt sem tudjátok, hogy hol. Azért választjátok ezt, mert képesek vagytok rá. Ez kifejeződés. Valódi.

De ti vagytok azok is, akik oly gyakran hagytátok, hogy a kétség belopózzon az utatokba, és megfosszon titeket a valódi érzéstől, az élet valódi megélésétől. A kétség kimerít benneteket. Lerohan titeket. Érdemtelennek érzitek majd magatokat. Azt akarja majd, hogy bemásszatok egy gödörbe, és soha többé ne gyertek ki onnan, és ne folytassátok az utazást.

Ti vagytok a kihajózó tudat hajójának kapitányai, akik odáig terjeszkedtek és felfedeztek, ahol még az angyalok sem jártak soha. Azt gondoljátok, hogy az angyali lények már felfedezték és felderítették az összes dimenziót? Hát nem. Nem képesek rá. Vannak olyan dimenziók, amelyeket igen, de csak az ember és az emberi tudat képes a tudat valóban új területeire eljutni, és ti pontosan ezt teszitek saját magatokért és az emberiségért. De amikor a kétség felüti a fejét, az megfoszt titeket az egész utazástól.


Kétség


A kétség egy játék, amit ti játszotok. Egyébiránt az összes ember ezt játssza. Ne legyetek kemények magatokkal! De én ma itt vagyok Yo-hammal, veled, hogy feltegyem neked a kérdést: -„Készen állsz arra, hogy befejezd a kétség játékát?” Ó, hát ez egy játék. Túl jó szórakozást nyújt. Nagyon eltérít titeket. Ti meg belezuhantok, pontosan a kellős közepébe. Behozzátok a kétséget az életetekbe, csak azért, hogy úgy tehessetek, mintha nem tudnátok semmit. Behozzátok a kétséget, csak, hogy folytathassátok ezt a hiábavaló kutatást. Egy részetek azon tűnődik, hogy vajon mi történne, ha ez a kutatás egyszer véget érne? Egy részetek annyira imádja ezt az úttörősdit játszani, hogy soha, de soha nem akarja abbahagyni. Ezért aztán behozzátok a kétséget, csak hogy tovább folytathassátok a mókát, és azt színlelhessétek, hogy el vagytok veszve, hogy nincs tudásotok, és hogy kudarctól megtörten térhessetek vissza utazásaitokról. Hogy aztán megint nekivágjatok, egy újabb próbálkozást tehessetek! A kétség függővé tesz. Hozzád tapad. A kétség egy játszma.

Naponta hányszor kételkedsz magadban – a döntéseidben, a cselekedeteidben, a gondolataidban? Hányszor hagyod, hogy a kétség játsszon veled, és irányítsa a hajódat, vagy hogy legalábbis úgy tégy, mintha ő vezetné a hajódat, ahelyett, hogy felvállalnád az új tudatosságba vezető utazásodat? A kétség egy játszma, aminek lejárt az ideje, mert kétséggel a fedélzeten nagyon nehéz ám diadalmas felfedezésre szert tenni! Hihetetlenül nehéz a tudat új birodalmaiba eljutni, és valóban megtapasztalni azokat a lehető legteljesebb mértékben anélkül, hogy felhúznád a nyúlcipőt és futásnak erednél! A kétséggel, és ezzel a kétség nevű játékkal, amit ti játszotok, továbbra is ugyanazokat a köröket fogod róni, továbbra is távol maradsz saját hatalmadtól, és továbbra is játszhatod az áldozatot.

A kétség egy vírus, de nem olyan, mint a szexuális energia vírus. Nem feltétlenül adható át másoknak. Ez a sajátod. Ez egy benned lévő vírus. Olyan, mint egy rák, egy energetikai rák, ami ott van benned, és arra ösztökél, hogy újra és újra játszd a játékot. A kétség a bujkálás egy módja. A kétség a színlelés egy módja.

A kétség… a kétség energiája akkor jön be –akkor jött be – amikor először lecsökkentetted az energiádat a Földre. A kétség nem volt ismert az angyali birodalmakban. Angyalként soha nem vontad kétségbe magad, mindössze tapasztalásokra tettél szert. Időnként ez a tapasztalás intenzívnek bizonyult. Volt, hogy nem úgy végződött, ahogy szeretted volna, de legalább tapasztalás volt.

A kétség egy nagyon érdekes tudat átalakulás eredményeként jött létre, amikor is szellemből emberré lettél. Akkor került be az emberi valóságba vagy az emberi tudatosságba, amikor a legelső angyalok eljöttek a Földre, mikor is úgy tettek, mintha többé nem angyalok, hanem emberek lennének. A kétség akkor lépett életbe, amikor az angyali lények azt választották, hogy elfejtik saját lényüket, amikor a Földre jöttetek. Egy érdekes dinamika zajlott, amikor azt mondtátok: -”El fogom felejteni angyali mivoltomat, hogy úgy tehessek, mintha ember lennék!” Hát ekkor lépett életbe a kétség.

A kétség azóta is a részét képezi az emberi tudatnak, és jelenleg nagyon, rendkívül erős – elképesztően erős – a Földön. Annyira erős, hogy amikor az emberek meghalnak, és átkerülnek a másik oldalra, a Föld közeli birodalmakba, magukkal viszik a kétséget is. Ez a kétség aztán, amit magukkal vittek, egy bizonyos módon bekerül még az angyali birodalmakba is. És tudjátok, emiatt egy rakás kételkedő angyallal van dolgunk, mivel az emberek visszavitték ezt a vírust magukkal.

Ismétlem, ez nem volt átadható, de ha egy angyal megengedi magának, hogy igazán érezzen egy embert és lássa az ember energiáját, később maga is elkezd azzal játszani. „Kíváncsi vagyok, vajon milyen lehet a kétség?” – kérdezték. Majd játszani kezdtek vele. Mostanra aztán az összes birodalomban fellelhető a kétség. De van néhány úttörő a Földön, akik ki fogják dobni a kétséget a fedélzetről. És ez egy újabb határt nyit meg előttük, a tudat egy új határát, ami jelentőséggel fog bírni a mennyekben és a Földön egyaránt, és ehhez nem fér kétség.

A kétség egy játszma Shaumbra, és ti minden áldott nap ezt játsszátok. Úgy tesztek, mintha nem tudnátok, hogy mit válasszatok. Úgy tesztek, mintha rossz lenne az ítélőképességetek. De nem. Mindössze tapasztalni tudtok. Megtapasztalhatjátok a magas utat, az alacsony utat vagy a láthatatlan utat, de mindössze csak a tapasztalás számít. A kétség azt mondja neked, hogy választhatsz rosszul, de nem! Csak a tapasztalás számít. A kétség azt okozza, hogy maradj meg kicsi emberi motyódnál, hogy maradj kicsi, hogy tovább játszd a „kicsi vagyok” játékát. Minden más energiánál jobban szórakoztat titeket a kétség. Imádjátok. Függőek vagytok tőle.

Kérdésem mindannyiótokhoz szól, akik ma itt vagytok személyesen, akik az interneten keresztül csatlakoztok hozzánk, akik a későbbiekben olvassátok vagy hallgatjátok ezt: Készen állsz arra, hogy befejezd az önmagadban való kételkedés játékát, annak érdekében, hogy igazán tudj érezni? Mert a kétség és az érzés – az érzésre való képesség – kéz a kézben járnak. Amikor kételkedsz, akkor visszatartod a valódi érzést. Amikor kételkedsz, akkor félsz érezni, mert az érzés naggyá tesz téged.

Az érzés újra valódivá tesz téged.

Készen állsz arra, hogy véget vess a kétség játékának, és felfedezd, hogy milyen is az új tudat diadalmas felfedezése?

És ez így van.

(Fordította: Telegdi Ildikó)



2012. október 16., kedd

A tudattalanról ~ Jung

A tudattalanban sok olyan hiedelmet tárolunk magunkról és a világról, aminek nem is vagyunk tudatában. A felébredés útján nagyon fontos tudatosítanunk ezeket a tudatalatti hiedelmeinket. Ez nem annyira nehéz, mindössze Megfigyelővé kell válnod. Ha ítélkezés mentes éber Megfigyelővé válsz, akkor az életed mindennapjai feltárják előtted ezeket a hiedelmeidet vagy energetikai mintáidat. Válj önmagad és az életed pártatlan, elfogulatlan Megfigyelőjévé, mert az elméd tele van programozva ezekkel a tudattalan hiedelmekkel. Persze a humor ebben sokat segíthet. Amennyiben például van egy olyan tudattalan hiedelmed magadról, hogy mások bántalmaznak és elnyomnak téged, akkor ezt fogod az életedbe vonzani - olyan embereket, akik majd bántalmaznak, és kritizálnak, mert az elméd ezen a módon keresi majd a megerősítést. -"Látod?" - mondogatja majd neked - tudtam, hogy áldozat vagyok.Végig igazam volt." 
Ha valahol mélyen a belsődben nem érzed szerethetőnek magad, akkor olyan embereket fogsz az életedbe vonzani, akik képtelenek szeretni téged. Ha abban hiszel, hogy azok az emberek, akik szeretnek téged, el fognak hagyni - akkor biztos lehetsz benne, hogy az így is fog történni. Tehát jobb, ha tudatosítod ezeket a tudattalan hiedelmeidet, mivel ezek teremtik meg az életedet. A múltbéli tapasztalásaidon alapszanak, és nagyrészt kisgyerekkorodban kerülnek be a tudatalattidba. És egészen addig, amíg ezek a hiedelmek a tudattalanodban maradnak, semmilyen módon nem szabadulhatsz tőlük.

2012. október 15., hétfő

A kegyelem ~ Simone Weil

   
Amikor egy dologgal vagy helyzettel kapcsolatban nincs semmi elvárásod, amikor megengeded, hogy   minden úgy legyen, ahogy éppen van, amikor nem akarod irányítani az eseményeket, amikor nem várod el másoktól, hogy a te kedvedért változtassanak a viselkedésükön - amikor nem akarod kitalálni vagy megmondani, hogy minek hogyan kellene történnie, amikor nincs benned aggodalom a dolgok kifejletére vonatkozóan - akkor megszületik benned az üresség állapota - ami más szóval a teljes elfogadás állapota, ami a béke és a nyugalom érzésével jár a szívedben - és ekkor teret adsz az életedben a Kegyelmi Áramlásnak, ami minden helyzetet és körülményt csodával határos módon rendez el. Úgy, ahogy azt előtte soha nem gondoltad volna.     

2012. október 11., csütörtök

Döntés - Gary Zukav


Másképpen megfogalmazva: A könnyű, kegyelemben zajló utat vagy pedig a nehéz és megpróbáltatásokkal teli utat választod? A nehéz út attól nehéz, hogy nem vagy hajlandó feladni és elengedni az eddig megszokott, beléd vésődött mintáidat, hiedelmeidet és emberi játszmáidat - amik, ha jól belegondolsz, eddig sem működtek valami jól, és sok küzdelemre, harcra, táplálkozásra vagy más szóval energia lopásra, és áldozatiságra, irányításra, esetenként zsarnokságra késztettek, ezáltal sok szenvedést okozva. A kegyelmi út pedig az, amikor mindezt feladod, elengeded, és tiszta szívvel megbízol magadban, a Lelked szeretetében, a Létezésben, és a Kegyelmi Áramlásban - abban, hogy minden rendben lesz....