.jpg)
Ez a csodaszép dal az ősi hawaii ho'oponopono szertartást zenésíti meg, ami elősegíti az önmagunknak való megbocsátást, és ezáltal a múlt elengedését, azaz a szabadságunkat hozza el. Az egész szertartás mindössze négy mondatból áll, melyek arra hivatottak, hogy felvállaljuk életünk minden történésért a teljes felelősséget, és így meglássuk magunkban azokat a régi negatív érzelmi/mentális mintáinkat, - mint amilyenek többek között a harag, a megbántottság, sértettség, az ítélkezés, értéktelenség, bűntudat, szégyen, szorongás, hatalom, birtoklás, vádaskodás, "nem érdemlem meg", "nem tehetem meg", önbizalom hiány, félelem,bizalmatlanság, tehetetlenség, szegénység vagy hiány tudatosság, az elhagyatottságtól való félelem, az áldozatiság....stb. - amik szenvedést okoztak az életünkben, és amiket eddig elrejtettünk magunk elől, és a legtöbbször csak másokban láttuk meg, azaz mások tükrözték vissza számunkra ezeket a tudatalatt magunkról alkotott és mások által belénk ültetett hiedelmeinket, melyek a múltunkat jelentik, és amik újra és újra ki fogják játszani magukat az életünkben, egészen addig, amíg a szívünkkel el nem fogadjuk őket sajátjainkként, és meg nem értjük, hogy ezek nem a valódi Énünket tükrözik, hanem mindössze olyan érzelmi/gondolati energetikai mintázatok, emléknyomok a közeli vagy távoli múltból, amik a sötét oldalunkat, az árnyék részeinket jelentik. Ezek a részeink azok, amelyeket elutasítottunk magunkban, amikről nem is akartunk tudomást venni, és amikor valaki az életünkben visszatükrözte ezeket a részeinket, akkor bizony sokszor nekiálltunk a tükörben látott képpel - azaz a saját letagadott, elfojtott, a tudatalattinkba száműzött részeinkkel - viaskodni, amivel csak egyre erősebbre növesztettük őket. A tükörképet akartuk megváltoztatni - ami ugye igazából lehetetlen - és észre sem vettük, hogy közben végig csak a saját részeinkkel harcoltunk.És ha egy képet össze is tudtunk törni a tükörben, akkor később megint jött valaki az életünkbe, és megint ugyanazokat a dolgokat kezdte tükrözni a számunkra. Vagy ha nem kívül kezdtünk harcolni a tükörben látott képpel, akkor pedig még erősebben elfojtottuk őket magunkban, és csak a sebeinket nyalogattuk, - amiket "mások" okoztak nekünk, és nem tettünk semmit sem.Elhitettük magunkkal, hogy nem érdemlünk ennél jobb, szebb és boldogabb életet, el kell tűrnünk minden olyan kellemetlen, torz dolgot és helyzetet, emberi viselkedést az életünkben, amit mi egyébként soha nem választanánk tudatosan magunknak.
Ezzel a rendkívül egyszerű, de nagyon mélyre ható szívből történő elfogadással visszavonjuk a kivetítéseinket, és ezáltal felvállalva minden tapasztalásunkért a teljes felelősséget, az ÉN VAGYOK JELENLÉTÜNKBEN, a saját biztonságos terünkben elfogadjuk őket sajátunkként, visszafogadjuk őket a saját szívünkbe, ami által az energiájuk végre fel tud szabadulni, ki tud oldódni a bebörtönzöttség leláncolt állapotából, aminek a következtében az energia végre ki tud terjedni, és tiszta energiává tud válni.Hiszen ezek a múltban megsérült részeink így többé már nem érzik számkivetettnek magukat a saját teremtőjük részéről, azaz részünkről. Magunkba, a Teljes Lényünkbe lélegezzük minden egyes eltaszított részünket az együttérzésünkkel és az elfogadásunkkal, és felismerve, hogy elég volt ezekből a tapasztalásokból, visszafogadjuk őket a Lényünkbe - ami azt vonja maga után, hogy soha többé nem kell újraélnünk ezeket a negatív érzelmi-gondolati mintáinkat. Soha többé nem fogjuk kívülről ezt a tükröt kapni. Így működik a Vonzás Törvénye. Az energia csak azt manifesztálja az életünkben, ami ott van bennünk, és amit mi sugárzunk ki magunkból. És amikor visszajön mondjuk egy fájdalmas, vagy kellemetlen esemény vagy helyzet formájában - nem értjük hogyan történhetett mindez. Hát így...a nem tudatosított negatív érzelmi-gondolati mintáink mutatkoznak így meg előttünk.
Ezért aki teljes felelősséget vállal élete minden egyes tapasztalásáért, az jól tudja, hogy minden örömét és minden fájdalmát, szenvedését önmaga teremti meg. Nem létezik egy nálunk nagyobb hatalom, ami mindezt a szenvedést vagy örömet ránk méri. Mi tesszük ezt saját magunkkal, és soha nem egy másik ember, vagy entitás, és nem is a Lelkünk méri mindezt ránk. Egyedül mi vagyunk a felelősek a saját életünkért. Ezért egyedül csakis mi tudunk változtatni az életünkön a tagadott részeink integrálásával, vagy más szóval önmagunk megtisztításával. Ezt jelenti önmagunk szeretete - hogy elfogadjuk minden egyes részünket olyannak, amilyen, nem akarjuk őket kijavítani, hanem úgy sérülten, ahogy vannak, magunkhoz öleljük őket, nem bélyegezzük meg tovább őket a rossz cimkéjével, és nem hibáztatunk senkit, még magunkat sem a múltunkért De már nem is azonosítjuk magunkat ezekkel a részeinkkel.Hiszen ezek a leszakadt részeinket képviselik, és nem az Önvalónkat, még akkor is, ha eddig egész életünkben azt hittük, ezek mi vagyunk. Egyszóval véget vetünk életünk drámájának, a másokból való táplálkozásnak, és senkinek sem engedjük meg többé, hogy belőlünk táplálkozzon. A tudattalan emberi viselkedésre határozottan nemet mondunk, anélkül, hogy megalkudnánk, vagy harcolni kezdenénk vele, vagy meg akarnánk azt változtatni. Önmagunk szeretete az, ami ezt már nem engedi meg nekünk ott bent a szívünkben. És ha ide eljutunk magunkkal, akkor már tényleg a szívünkből, a Lelkünk Igazságából éljük az Életet, és így helyet teremtünk magunkban a Lelkünknek, az Igazságnak, az igaz Szeretetnek, és a Kegyelmi Áramlásnak.~ Telegdi Ildikó ~
Tehát a ho'oponopono négy mondata tehát így szól:
SAJNÁLOM. BOCSÁSS MEG!KÖSZÖNÖM. SZERETLEK.
"A ho'oponopono egy mélyreható ajándék, ami lehetővé teszi az egyén számára, hogy egy működőképes kapcsolatot alakítson ki a saját belső Isteniségével, és általa megtanuljuk minden egyes pillanatban azt kérni, hogy a hamis gondolatainkat, szavainkat és cselekedeteinket felismerve, azok elengedésre kerüljenek. Ez a folyamat teljességben a szabadságról, a múlttól való teljes szabadságról szól." ~Morrnah Nalamaku Simeona, Kahuna Lapa'au
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése