2013. szeptember 12., csütörtök

Küzdelem a rákkal



KÉRDEZŐ: Hat éve küzdök a rákkal,ami minden évben kiújul, és nem tudom mit tegyek, hogy megszabadulhassak tőle.
ABRAHAM: Észrevettük mikor leültél, hogy ott a kezed a hasadon, és szeretnénk egy kicsit játszani a hasadban lévő csomóval. A legfontosabb dolog, amit mondani szeretnénk neked az, hogy az a nézőpontod, ahonnan ezt az egész témát megközelíted, kissé kitekert. Ebben szeretnénk segíteni neked. És ez a nézőpontod nem különbözik az életről alkotott általános felfogásodtól, amit egy küzdelemnek látsz. Úgy tekintesz rá, mintha valami üldözne, a nyomodban lenne, és te megküzdesz vele. Harcolsz vele. Mert olyan érzésed van, mintha léteznének külső erők, akik üldöznek és ellened vannak, te pedig úgy érzed, ha ezek nem lennének a nyomodban, akkor minden tökéletesen működne az életedben, hiszen végeredményben ez az, amire vágysz. Teljességgel megértjük, hogy ez az egész azt a benyomást kelti benned, mintha valami megtámadna téged, és most megharcolsz vele.
Szeretnénk, ha most hallanád, amit mondani akarunk neked, egy szelíd megértést nyújtva, és ha most meghallod, amit mondunk, és lassan elkezded ezt alkalmazni az életedben, akkor el fognak múlni ezek a kellemetlen érzéseid, aminek a következtében kevésbé fogsz félni,és sokkal bizakodóbb leszel, amit később fel fog váltani annak biztos tudása, hogy minden rendben van veled és a fizikai testeddel is.
Tudod, amikor úgy észleled a dolgokat, mintha valami ellened lenne, üldözne téged – ami egyáltalán nem így van – de te mégis így érzékeled a dolgokat, és te ennek a dolognak ellenállsz – képes vagy érezni ennek az ellenállásnak a feszültségét? Szeretnénk, ha megértenéd, hogy amikor NEMET kiáltasz valamire, akkor olyankor valójában IGENT mondasz rá –mert bármire is irányítod a figyelmedet, a figyelmed révén aktiválod magadban annak az adott dolognak a rezgését., ami így a részeddé válik. Tehát, amikor IGENT mondasz valamire, legyen az bármi, annak is aktiválod magadban a rezgését, a részeddé válik. Amikor NEMET mondasz valamire, annak is aktiválod magadban a rezgését. Így, ennek fényében szeretnénk, ha elkezdenél sokkal kevesebbet gondolkozni és beszélni arról, amit nem akarsz, és sokkal többet kezdenél gondolkozni és beszélni arról, amit akarsz. És tudjuk, hogy ez túlságosan leegyszerűsítettnek tűnik számodra, de tudjuk, hogy ez a VÁLASZ.
Most azt hiheted, hogy a ráknak címkézett állapotról akarunk itt beszélni veled, arról, hogy mit tegyél ezzel a dologgal, de nem, mi egyáltalán nem a ráknak címkézett állapotodról akarunk neked beszélni, mert ez az egész nem más, mint a rezgésed mutatója. Vagyis a hasadban lévő csomó mindössze a rezgésed mutatója. A testedben lévő betegség mindössze a rezgésedet mutatja meg. A rezgésed mutatója, és egyáltalán nem egy halálos ítélet, nem annak kinyilvánítása, Aki Vagy, hanem csupán csak a rezgésed mutatója. Megmutatja az eddigi gondolataid irányultságát. És mi nem a rákkal kapcsolatban akarunk neked segíteni, hanem a gondolkodásoddal kapcsolatban, mert ezeket a gondolataidat jelzi a rák a testedben. Érted? Mert amikor megérted, hogy ez mindössze a rezgéseidet mutatja meg számodra,  és hogy ezt a rezgést meg tudod változtatni magadban, és ha ezt megteszed, akkor más lesz a rezgésed – NA EZ AZ A GYÓGYSZER, AMIT AZ ORVOSTUDOMÁNY KERES! A RÁKRA AZÉRT NINCS GYÓGYSZER – mert ez pont olyan lenne, mintha azt mondanád: - ADOK NEKED EGY GYÓGYSZERT A REZGÉSBELI EGYENSÚLYTALANSÁGODRA  ADOTT ÉRZELMI REAKCIÓDRA!
A REZGÉSBELI EGYENSÚLYTALANSÁGODRA ADOTT ÉRZELMI REAKCIÓDRA MINDÖSSZE EGYETLEN GYÓGYSZER LÉTEZIK: HOZD EGYENSÚLYBA A REZGÉSEDET! Nincs olyan műtét, ami egyensúlyba hozná a rezgésedet, nincs olyan tabletta vagy gyógyszer, ami egyensúlyba hozná a rezgésedet, csakis a gondolataid révén tudod helyreállítani a rezgésed egyensúlyát. És nem valaki más gondolatai tudják ezt megtenni, hanem csakis a te saját gondolataid!
Tehát amikor valami elkezd téged így felemészteni vagy felzabálni, mint mondjuk ez a rák, az azt mutatja, hogy olyan gondolataid vannak, amik megeszik, szétmarják az önértékelésedet. Ilyenkor általában az a helyzet, hogy erős megbántottságot, sértettséget érzel valaki miatt. Pontosan abban az értelemben, ahogy most is erősen ellenállsz ennek a rák diagnózisnak, vagy magának a betegségnek. Mik azok a dolgok, amiknek még ugyanilyen erősen ellenállsz? Ezt a kérdést kell feltenned magadnak!
És akármi is legyen az, mi erről akarunk itt beszélni veled, mert ezeket a gondolataidat kellene megfordítanod. És általában ezek a régi gondolataid nem fognak teljesen átfordulni ezalatt a beszélgetés alatt, vagy egyetlen nap leforgása alatt, de idővel teljesen át tudod őket fordítani.
Képes vagy másképpen látni a dolgokat, mint korábban tetted, és amikor eljutsz ide, abbamarad az ellenállásod, és amikor ez bekövetkezik, megváltozik a rezgésed egyensúlya, és ekkor a rezgésed mutatója is megváltozik. Érted, hogy működik ez az egész?
Tehát mi az, aminek ennyire ellenállsz? Mit is mondtál, mióta van jelen az életedben ez a fajta manifesztáció?
KÉRDEZŐ: Hat éve.
ABRAHAM:  És mennyi ideig voltál mérges, haragos ezt megelőzően? Most úgy tűnik, mintha témát váltanánk.
KÉRDEZŐ: Hát elég sokáig, sok dolog miatt. A gyerekkorom miatt például.
ABRAHAM: A gyerekkorod miatt?! Már megint a gyerekkor! Hát nem érdekes? Történtek bizonyos dolgok a gyerekkorodban, aminek a terhét azóta is magaddal cipeled, annak ellenére, hogy azok az emberek, akik akkoriban bántalmaztak téged, vagy nem szerettek téged, vagy képtelenek voltak másképpen viselkedni, szóval azok az emberek, ők, ők, ők….akik mindazt tették veled, amit tettek, már rég nincsenek is jelen az életedben, de te mégis magaddal hurcolod ezeket a velük megélt emlékeket azóta is. És azóta is gyakran mesélsz másoknak a gyermekkorodban elszenvedett igazságtalanságokról, amivel csak még jobban megerősíted őket, igazolod magad előtt ezeket az igazságtalanságokat, és ezzel csak építed a haragot magadban, ami aztán így manifesztálódik a testedben. Amikor azt mondod, hogy sok minden miatt haragszol, mi az a dolog, ami a legtöbbször eszedbe jut ezek közül? Melyik az a történet, amit a legtöbbször elmesélsz?
KÉRDEZŐ: A válásom.
ABRAHAM: Ááá! Gyerekkori válás.
KÉRDEZŐ: Nem. Az én válásom. (nevet)
ABRAHAM: Tehát jóval a gyerekkorod után történt ez a válás.
KÉRDEZŐ: Igen.
ABRAHAM:  Mesélj erről egy kicsit nekünk! A mérges verziót szeretnénk hallani!
KÉRDEZŐ: A mérges verziót? Jajajj! …Hú….a haragosat?
ABRAHAM: Igen.
KÉRDEZŐ: Az, amelyikben a férjem elhagyott. Minden ok nélkül – szerintem.
ABRAHAM:  Tehát, nem értett meg téged, vagy félreértett, nem tisztelt téged, rosszul látott téged, és végül el is hagyott.
KÉRDEZŐ: Igen.
ABRAHAM: Tehát ezt a történetet ismételgeted magadban már egy jó ideje.
KÉRDEZŐ: Igen.
ABRAHAM: És képes vagy ma már ezt más nézőpontból látni? Mikor is történt ez a válás?
KÉRDEZŐ: Hét éve.
ABRAHAM:  Hm. Nem érdekes? Vagyis a harag már ott forrongott benned egy jó ideje, mindössze  a haragod korábbi manifesztációja nem volt annyira drámai, mint a rák, hanem mondjuk annyira volt drámai, mint egy válás. És ahogy már korábban is elmondtuk, a negatív érzelmeid minden esetben azt jelzik, hogy a rezgésed megosztott, szét van hasadva, és ha nem teszel ezekkel a gondolatokkal semmit, ha nem változtatsz rajtuk, akkor ugye nem változnak az érzelmeid sem, amik a rezgésed iránymutató jelzései, és akkor ne aggódj, mert akkor ez az egész csak egyre erősödni fog. Addig erősödik, amíg válás lesz belőle, aztán még tovább, amíg fizikai betegség lesz belőle…stb. Látod hogy működik ez az egész? És nem érzed a saját erődet attól, hogy tudod, hogy mindezek a dolgok nem mások, pusztán a rezgésedet mutatják meg – ami a gondolat, és amin tudsz változtatni? Érzed, hogy hatalmadban áll változtatni a gondolataidon?
KÉRDEZŐ: Igen.
ABRAHAM:  Akkor most, hét évvel később, képes vagy már más nézőpontból tekinteni a válásodra, vagy még mindig ugyanazt a történtet mondogatod magadnak?
KÉRDEZŐ: Nem azt mondom már.
ABRAHAM: Pedig azt kell, hogy mondogasd egy bizonyos szinten, mert olyan sokáig mondogattad ezt a történetet, hogy az nagyon megszilárdította már magát a rezgésedben, és megteremtette ezt a fajta fizikai manifesztációt az életedben, így most az van, hogy ez a rezgés vált uralkodóvá benned, és ha nem is ezt a történetet mondogatod, akkor is más dolgokról látod, mondod azt, hogy tönkremennek, rosszul alakulnak.
KÉRDEZŐ: Már másképpen látom ezt a válást, amióta találkoztam veled.
ABRAHAM: Akkor meséld el nekünk, hogy látod ennek a kapcsolatnak a befejeződését, mivel ebben található a diszharmóniád gyökere – érted? Mit mond a Belső Lényed a hét évvel ezelőtti válásodról?  Mit mond neked erről, hogy a férjed elhagyott? Ezt a történetet szeretnénk hallani.
KÉRDEZŐ: Nem tudom. (sóhajt) Nem tudom mit mondjak.
ABRAHAM : Rendben. Akkor majd mi elmondjuk. A Belső Lényed a következőt akarja neked mondani erről: - Nem volt rossz, hogy mi ketten összejöttünk egymással, mert a rezgéseink több mindenben is megegyeztek egymással a kapcsolatunk kezdetén. De közben mindig is éreztem, hogy valami olyasmibe mentem bele, ami nem tükrözte hűen a vágyaimat. Mégis azon igyekeztem, hogy jó érzésem legyen ezzel kapcsolatban, de igazából, hiába próbálkoztam, mert  valójában soha nem lett jó érzésem ezzel kapcsolatban.  Szerintem mind a ketten ugyanezt éreztük, hogy ez nem volt teljesen jó így egyikünknek sem, sőt, távol állt a jótól, de az én felelősségérzetem és elkötelezettségérzetem mégis benne tartott ebben a kapcsolatban, miközben a férjemnek más volt az ezzel kapcsolatos hajlandósága.  Ő sokkal inkább érezte önmagát, jobban hallgatott a belső hangjára, így meghozott egy olyan döntést, aminek a meghozatala nagyon nehéz volt számára, de most már látom, hogy ez a döntése, ami a házasságunk végét jelentette, mégis mindkettőnk érdekében történt, és mind a kettőnk számára így volt a legjobb.
KÉRDEZŐ: Ez így igaz.
ABRAHAM: Érzed, hogy ez milyen érzéssel jár? Érezd ezt az érzést! (a kérdező nagyokat sóhajt  a megkönnyebbüléstől) A férjed nehezen hozta meg ezt a döntést, de végeredményben helyes döntést hozott.  És most mondd ki, hogy egyetértesz a férjed döntésével, és ma már látom és felismerem, hogy ez nem arról szólt, hogy ettől kevesebb lettem, hanem ez az egész pont hozzáadott ahhoz, aki vagyok.  Ez volt az alapja vagy ugródeszkája annak a lehetőségnek, hogy rájöjjek, ki vagyok én valójában.  Mindig is nagyon független szellemű és természetű voltam, és soha nem volt helyes számomra, hogy valaki más uralma alatt éljek, én soha nem erre vágytam, ez nem az volt, amit akarok.  Ezért jól történt, hogy ő elment, és keresett valaki mást, aki sokkal jobban illik vagy megfelel az ő rezgésének, és csodálatos, hogy így én is szabadon megtalálhatom azt, amit én keresek. Vagyis semmi sem történt rosszul, így semmi okom sincs arra, hogy beteges gondolatokat dédelgessek ezzel kapcsolatban magamban ezek után,  vagy hogy nyugtalankodjak a történtek miatt, hiszen értékes volt, ahogy jött, és nagyon sok vágyamat ezen a kapcsolaton keresztül tudtam megvágyni, és ez is értékes, hogy ez a kapcsolat véget ért, és minden rendben van ezzel kapcsolatosan.  Érzed ennek az egésznek a kitisztulását, miközben minket hallgatsz?
KÉRDEZŐ: Igen. (még mindig hatalmasakat sóhajt a megkönnyebbülés hatására)
ABRAHAM: És most, ennek hatására meg kell, hogy változzon a rezgésed jelzése is. Megváltozott a rezgésed. Itt, mindannyiunk szeme előtt. Már nem ugyanolyan, mint a beszélgetésünk elején. Namost, amikor van egy együttműködő fél az életedben, és ő egy kifejezetten jó együttműködő fél volt – ami alatt azt értjük, hogy folyamatosan rá tudtad vetíteni az elégedetlenségedet, bár az elégedetlenséged legnagyobb részének semmi köze nem volt hozzá, mégis rávetítetted azt –vagyis csak azért, mert most megvilágítottuk előtted a korábbi együttműködő feledet, amitől te jobban érzed magad, ez közel sem jelenti azt, hogy a gondolati mintáid minden dologra vonatkozóan megváltoztak volna, és továbbra is lesznek olyan dolog, amik miatt mérges, haragos vagy bosszús leszel.  És ez rendjén is van, nem kell emiatt aggódnod.
Inkább azt kérnénk tőled, hogy rendszeresen kezdd el azt mondani magadnak, hogy: - Kiváncsi lennék, hogy a Belső Lényem ezt vajon hogy látja? Hogyan érzek valójában ezzel kapcsolatban? És rá fogsz jönni, hogy nagyon sok dolog zavart téged a világgal, az életeddel kapcsolatosan, amiket mind dédelgettél magadban, ami alatt azt értjük, hogy foglalkoztattak téged ezek a dolgok, ami által aktív volt benned a rezgésük,  és bizonyos értelemben ezek mind felemésztettek téged. Amikor van valami, ami bánt vagy zavar téged, amikor ezen rágódsz, és le akarod küzdeni, amikor megszállottan foglalkozol vele, akkor ez egy természetellenes rezgésben tart téged jó ideig. Ezek nagy része az előbb átváltozott benned, és ne ess pánikba, ha azon kapod magad, hogy más dolgok miatt is ugyanígy érzel most, hogy a volt férjedet kiengedted ebből a reflektorfényből. Szóval ne idegeskedj emiatt, hanem lassan, lépésről-lépésre oldd meg ezeket a legjobb tudásod szerint.
Van még valami, ami eszedbe jut, amivel kapcsolatban sértettséget, megbántottságot érzel, vagy ami miatt kellemetlenül érzed magad rendszeresen?
KÉRDEZŐ: Nincs.
ABRAHAM: Csak erről szólt az egész? – Leginkább. Namost, mondtál valamit a gyerekkorodról. Történt ott valami kellemetlenség? Azt akarjuk ezzel mondani, hogy sokan panaszkodnak a szüleikről, aztán meg a házastársukról, aztán meg az alkalmazottaikról, aztán meg a kormányról…stb. Vagyis az embereknek mindig meg vannak a maguk célpontjaik, akiket arra használnak, hogy rájuk vetítsék, és rajtuk töltsék ki az elégedetlenségüket. De az elégedetlenségüknek vajmi kevés köze van azokhoz a személyekhez, akiket célpontjukként kiválasztottak. Azt akarjuk ezzel mondani, és szeretnénk, ha ez egyértelmű lenne számodra és megértenéd, hogy minél hamarabb engedd el a célpontjaidat, ahogy feljönnek, már engedd is el őket. Az emberek elkezdték másokra fókuszálni és vetíteni az elégedetlenségüket, ez vált a figyelmük tárgyává, és szerinted nálad mi a következő célpont most, hogy a volt férjed kikerült a képből?
KÉRDEZŐ: A férjem előtt a szüleim voltak a célpontjaim, mert mindig is azt éreztem, hogy nekem kell mindenkinek gondját viselnem, ez az én felelősségem. Mindig mindenki tőlem függött. Tőlem várták a dolgokat. Olyan érzésem volt, mintha én lennék az összes fiútestvérem anyja.
ABRAHAM: És ennek a megbántottságodnak vagy sértettségednek ez volt az oka, hogy emiatt nem tudtad a saját életedet élni, mert mindenki másért kellett élned az életed. És azért érzel még mindig így, mert nagyon sok ember van, aki ugyanígy él, ugyanezen a módon, és erről beszéltünk korábban.
Nem azért élnek így az emberek, mert olyan követelőző családtagjaik vannak, akik kiszívják belőlük az életerőt, hanem sok ember azért éli másokért az életét, mert erre lettek trenírozva, hogy eltávolodjanak a saját belső vezettetésüktől. Rengeteg olyan ember van, aki azt teszi, amit mások elvárnak tőlük. És neked ezzel az a dolgod, hogy ne foglalkozz azzal, hogy mások mit gondolnak rólad. Hanem azzal foglalkozz, ahogy a Belső Lényed látja a dolgokat.  Érzed ennek az erejét?
Ahogy elkezded feltenni a kérdést: - A Belső Lényem hogy látja ezt az egészet?  - És tarts ki, mert mindjárt eljutunk egy nagy áttöréshez! És nem csak te, hanem sokan mások is.
Amikor azt kérdeztük tőled, hogy kik az elégedetlenséged célpontjai, nem tudom mennyire követtél minket. Mert ezek a célpontok ugye folyton változnak, mert egy ideig ez a dolog vagy személy, ami később áttevődik egy másik dologra vagy személyre, majd egy megint egy másikra, de a lényeg az, hogy mindig van valaki vagy valami, ami miatt nem érzed jól magad.
És tudod miért van ez így? És tudod, hogy szinte mindenki ezt teszi? És ez azért van így, mert a másik lehetőséged az, hogy magadat vádold! Mert igazából saját magadra haragszol, amiért nem vagy összhangban  Magaddal.  És ezért meg is tapsolunk téged, hiszen a vádaskodás jobb érzés számodra, mint a bűntudat érzése.  Ez így van. Bár mind a kettő nagyon kitekert és torz érzelem. Ezzel azt akarjuk mondani, hogy van más lehetőséged: - Önmagad szeretete egy igazán jó választás. Mások szeretete egy igazán jó választás.
Törődni a saját érzéseiddel – ez az az üzenet, amit el akarunk juttatni hozzád. Hiszen ez az egyetlen módja annak, hogy visszatérj a saját belső vezérlő rendszeredhez. Ez az egyetlen módja a szabadságod megtalálásának.
Az a szabadság, amit mindannyian kerestek – kitörni abból a kötelékből, hogy neked kell mindenkire gondot viselned -  ez nem is volt kötelék a számodra, mert te szereted ezt, hogy gondját viseled másoknak.  Szeretsz értéket adni másoknak. Szereted megnyugtatni őket, amikor nem érzik jól magukat.  Csak ez az egész kicsúszott a kezedből, mert azzal, hogy egyszer kinyitottad ezt az ajtót, egyre csak ilyen szükséget szenvedő emberek özönlöttek be azon az ajtón, és elkezdték kiszívni belőled az életerőt.
Mert valójában azt szeretnéd, ha a saját példád által tanítanád meg nekik azt, hogy elégedettek legyenek saját magukkal.
És amikor mások gondját viseled, velük törődsz, ezzel tulajdonképpen ezt az üzenetet hordozod: -  Mindezt érted teszed, mert azt látom, hogy te ezt képtelen vagy megtenni magaddal!
És ez szöges ellentétben áll azzal, ahogy a nem fizikai részed, a Teljességed látja ezt.
Na akkor, a te munkád az, hogy odafigyelj a saját érzéseidre! És bármikor, amikor azt érzed, hogy elönt a nyugtalanság, zavar érzése – és azt mondjuk most neked, hogy te ezt a nyugtalanságot megbántottság, sértettség vagy harag formájában fogod érezni – és ez az a rezgés, ami a jelenlegi betegség vagy rák gyökere nálad. Szóval, amikor azon kapod magad, hogy különféle dolgok miatt ezeket az érzelmeket érzed, állj meg egy pillanatra, és tedd fel magadnak a kérdést, hogy a Belső Lényed hogyan érez ezzel kapcsolatban!  És így pár nap alatt rengeteg mindent másképpen fogsz látni, és többet nem kell visszamenned ennek a manifesztációnak a kezdetéhez, sőt, még a válásod idejéhez sem. Sőt, a tavalyi évedhez sem! Mert ez az egész éppen MOST történik. A rezgési kapcsolatod  aközött, aki jelenleg vagy, és aközött, Aki Valójában Vagy – mindez MOST történik, a jelenlegi események, viszonyok, kapcsolatok során. Mindössze az a helyzet, hogy kiválasztasz, előszedsz múltbéli eseményeket, amiket aztán kifogásként arra használsz rájuk mutogatva. De ez soha nem róluk szól, hanem arról, hogy őket tudtad a legjobb célpontként kiszemelni .Azok az emberek, akik annak idején gondot, bajt és bosszúságot okoztak neked, nem ugyanazok az emberek, akik most bosszantanak.  Ami téged igazából bánt és bosszant  az az. hogy ez tényleg soha nem más emberekről szólt, hanem rólad és a Belső Lényed kapcsolatáról.  Hogy bezárd ezt a közted és a Belső Lényed között meglévő rést.
Itt és most eszedbe jut-e még valami, ami miatt megbántottságot érzel? Legyen az bármi.
KÉRDEZŐ: Itt és most? Nem.
ABRAHAM:  Hát nem érdekes? (nevetés) Hát nem érdekes? Akkor ez azt jelenti, hogy mostanra elvégezted a munkát, és összhangba kerültél a Forrásod rezgésével. Itt és Most a Forrás szemén keresztül látod a múltadat, a jelenedet és a jövődet. Tudatában vagy annak, hogy ezen a tiszta rezgésen nem maradhat meg a betegség? Fel tudod ezt fogni?
És ezek a bosszantó dolgok még fel fognak azért bukkanni, fel is kell, hogy bukkanjanak, mert mondjuk, késve hozzák a reggelit, vagy valaki elkésik egy megbeszélt találkozóról, vagy valaki valami elcseszett dolgot fog művelni – de most már tudni fogod, hogy mit kell tenned. Ami nem más. minthogy megpróbáld azt a dolgot úgy észlelni, látni, ahogy a benned lévő Forrás látja.
És akkor nagyon rövid időn belül ki fogod majd jelenteni: - Jó ideje nem bosszantott fel senki. Nem is emlékszem már arra, mikor éreztem utoljára megbántottságot – szerintem eltávozott a rezgésemből, és ennek következtében eltávozott a rezgésem mutatójából is. Nagyon jó.
KÉRDEZŐ: Köszönöm.

Abraham-Hicks

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése