"Tudod, a Lélek - az összes potenciáljával, struktúrájával, egyediségével - azt mondta: - Fel akarok töltekezni élményekkel, tapasztalásokkal. Én vagyok az összes létező potenciál. A Szent Szellemtől származom. - És a Szent Szellem a maga kegyességével azt mondta: - Válj azzá! Válj azzá, aki Én Vagyok!
És azzá váltál. Kezdetben egy üres edény voltál, semmit sem tudtál a szeretetről, ahogy a fájdalomról sem tudtál semmit. Semmilyen bölcsességgel nem rendelkeztél. Csak a potenciálok léteztek, amik megtapasztalása által feltöltődhetett az edény.
És az ezen a bámulatos Földön megélt összes tapasztalásod által...mert ez tényleg lenyűgöző...nézzetek csak szét! Hű! Suhanunk. Időtlenül suhanunk! És az összes bámulatos tapasztalásod által ez az üres edény megismert valamit, amit szeretetnek hívnak. Szeretetnek. Feltöltekezik a szeretettel. Az összes létező tapasztalását megtölti szeretettel.
És ez az, ami teljessé tette a Lelket. Ez az, ami egésszé tette a Lelket. Ezért csordult túl, mert a Lélek korábban soha nem ismerte a szeretetet. Nem ismerte azt egészen addig, amíg te, mint emberi tapasztalás, nem voltál.
Úgyis megfogalmazhatjuk, hogy a Lélek sebe nem más, mint a könnyek, a szomorúság és a szeretet kereséséből fakadó fájdalmak. Annak szomorúsága, hogy sokszor akkora fájdalmat okozott, hogy adtál...
De mostanra megismerte a szeretetet.
És ez így lesz!"
~Adamus ~ A Szabadság Urai - 2013. Egyiptom
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése