Ébren lenni azt jelenti, hogy a tudásunk az ürességben, a
meg nem születettben, a megnyilvánulatlanban gyökerezik. Így nem veszítjük el
az egyensúlyunkat, mert az magának a tudatnak a szövetében gyökerezik.
Ahogy
elkezdünk felébredni, beindul egy folyamat, egy átmenet, ami a „megpróbálom
megtörténtté tenni a dolgokat” teljes ellentétébe megy át, egy olyan létezésbe,
ahol is nem próbálod megtörténtté tenni a dolgokat, hanem elkezded megengedni,
hogy a dolgok megtörténjenek.
Megengeded, hogy a csónak saját magát
kormányozza. Elkezded felismerni, hogy amikor hagyod, hogy mindennel kapcsolatosan saját magát
vezesse, akkor azt sokkal jobban csinálja, mint ahogy azt valaha is el tudtad
volna képzelni. De mi az, ami megakadályoz minket abban, hogy megengedjük, hogy saját magát vezesse? Mindazok a dolgok, amikről azt gondoljuk, hogy hogyan KELLENE
lenniük. Így továbbra is beléjük kapaszkodunk.
~Adyashanti~
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése