A 12 lépésen túl.....
„…először is azt szeretnénk elmondani, hogy
egyáltalán nem vagyunk a „12-lépés program” ellen, hiszen ha valaki élete
mélypontján van, vagy nagyon kellemetlenül érzi magát a saját életében,
számukra mind a 12 lépés a megoldás, az Áramlás felé vezető utat jelenti.
Vagyis, amikor úgy érzed, hogy teljesen kicsúszott a kezedből az életed
irányítása, talán nem árt, és jó érzést jelent számodra, ha elismered a
megoldás felé vezető utad részeként, hogy jelenleg ez a helyzet. És azt
mondani, hogy: - Remélem, hogy létezik egy nálam hatalmasabb erő vagy hatalom
(itt a 12 lépés program 2. lépésének alaptételére utal) – segít neked, hiszen,
amikor az életed egy nagy zűrzavar éppen, olyankor a legkevésbé sem akarod
elismerni, hogy igenis hatalmad van a saját életed felett.
Tehát ekkor elismerni, hogy
tehetetlennek érzed magad az életed kapcsán ( itt a 12 lépcsős program 1.
lépésének alaptételére utal), akkor ez egy, az Áramlás irányába való lépés.
Értitek mi ennek a lényege? Ugyanakkor az az észrevételünk a 12 lépés programra
vonatkozóan, hogy eleinte mind a 12 lépés az Áramlás irányába lendíti őket. De
egy kis idő eltelével, az egyensúlyuk visszanyerése során, ha még mindig
ugyanezekkel a lépésekkel akarják megtartani az egyensúlyukat, az már az
Áramlás ellenében hat, vagyis árral szembeni. Mert ezek igazából soha nem adják
meg számukra a függetlenség érzésüket és az életük felett meglévő saját
hatalmukat, amire pedig mindannyian vágynak.
Mindegyikük esetében kivétel
nélkül az volt a helyzet, hogy nem érezték szabadnak magukat, amikor
belekezdtek abba a folyamatba, ami a végén alkoholizmusba torkollott. Vagyis
igen, az alkoholhoz – vagy bármi egyébhez fordultak – mert akkor ez tűnt számukra
a legkisebb ellenállás útjának, és így jobban érezték magukat, mint azt
megelőzően. És nagyon szeretnénk, ha valaki elmondaná nekik, hogy ez a döntésük
akkoriban helyes volt. Ennek ellenére az egész program, és szinte mindenki, aki
valaha is részt vett benne, valami teljesen mást mond nekik, még pedig a
következőt: - Rosszul tetted, amit tettél, nem voltál bölcs, hogy azt tetted,
és soha, de soha többet nem tehetsz megint ilyet!!!
Ezzel azt akarjuk mondani, hogy
amikor valaki nem érzi szabadnak magát, és ettől teljesen természetes módon
haragra gerjed – hiszen ez a harag ilyenkor a lehető legtermészetesebb dolog,
amit csak érezhet az illető – mégis, ilyenkor sajnálatos módon szinte mindenki
azt mondja neki, hogy ezt nem teheti, mert a harag az rossz, nem haragudhat,
mert az nem helyén való.
Tehát, amikor olyan emberekkel
kerülsz kapcsolatba, akik óriási mértékben el vannak különülve a saját Énjüktől
– nem vagy könnyű helyzetben abban az értelemben, hogy megtanítsd nekik az
alapelveket (A Világegyetem Törvényeit) – amíg ők ennyire erős elkülönültségben
vannak a saját Lényüktől. Valami ennél nyilvánvalóbbra van szükségük ahhoz,
hogy képesek legyenek ezzel szembesülni. És a helyzet az, hogy sokkal könnyebb
valakit a cselekedetekre megtanítani, mint megtanítani nekik a rezgés
természetét. Egy ilyen cselekvés orientált világban könnyebb azt mondani nekik,
hogy az alkohol jelenti a problémádat, mint azt mondani, hogy a rezgésed
jelenti a problémádat. Ha a helyedben lennénk, a következőt tennénk: Megismertetnénk
velük a 12 lépcsős programot – az első 12 lépésként. És a tudomásukra hoznánk,
hogy létezik még 12 ezen kívül. És, hogy az első 12 lépés a cselekvésről szól,
arról, hogy elkülönítsd magad valami olyantól, ami nem működik. És ha ezzel az
első 12 lépéssel megvolnál, akkor bele lehetne kezdeni a következő 12 lépésbe,
ami arról szól, hogy te vagy a saját valóságod megteremtője. És miközben az
első 12 lépés során azt mondták neked, hogy létezik egy náladnál nagyobb
hatalom vagy erő, ez soha nem volt igaz, mindössze az történt, hogy valahogy
elkülönítetted magad ettől a saját nagyobb belső hatalmadtól. De attól az soha
nem hagyott el téged. Soha nem hagyott téged cserben, mindig is tudott rólad,
és kinyúlt érted, és maga felé hívogatott téged, csak te voltál az, aki
képtelen voltál ezt meghallani. De attól Ő mindig is ott volt számodra.
A Következő 12 lépés második
lépése pedig az lenne, hogy te vagy a saját tapasztalatod teremtője. És hogy
egész úton végig azt tetted, amiről azt hitted, hogy az a legjobb. Azon a
helyen, ahol voltál, a lehető legjobban tetted, amit tehettél. És most nem
tudsz visszamenni a múltba, és nem tudod az egészet meg nem történtté tenni. És
ezzel már el is ismerted az összes rossz cselekedetedet, és békét kötöttél
magadban azokkal az emberekkel, akiknek rosszat tettél vagy akiknek ártottál.
Ez az Új 2. lépés így szól: -
Azt tettem, amit akkoriban a
legjobbnak gondoltam. De Most már egy jobb helyen vagyok, és ezúttal minden
könnyebb lesz.
A 3. Új lépés pedig így
hangzik: - Jelenleg ott vagyok, ahol vagyok. Ott tartok, ahol tartok. És ez
rendben is van, hogy ott vagyok, ahol vagyok, hiszen ennek így is is kell
lennie, mivel ez az egyetlen választásom jelen pillanatban. Mert ha nem fogadom
el rendjénvalónak a jelenlegi helyzetemet, akkor az azt jelenti, hogy nekem
befellegzett. Ha nem fogadom el helyénvalónak a helyzetemet, akkor ez azt
jelenti, hogy hiába is teszek bármit, soha nem érhetem el azt, amit akarok,
soha nem tarthatok ott, ahol tartani akarok, soha nem lehetek ott, ahol lenni
akarok – mivel ezzel megítélem, elutasítom a jelenlegi helyzetemet. És ez így
képtelenség. Lehetetlenség az Áramlással együtt haladnod, ha közben megítéled
vagy elutasítod a jelenlegi helyzetedet.
Tehát ott vagyok, ahol vagyok.
Ott tartok, ahol tartok. És ahol most éppen tartok nem csak, hogy elég, de elég
is kell, hogy legyen, mert per pillanat csak ezzel rendelkezem.
A 4. Új lépés a következő: -
Értékes lény vagyok, aki a Forrás Energia kiterjesztése, és erőteljes
szándékkal érkeztem ide a Földre, amit menet közben összekuszáltam, mert
ellenálltam annak mások velem kapcsolatos szándékai vagy elvárásai miatt. És
amikor ez történt, akkor becsavarodtam. Hiszen az, aki valójában Vagyok, egy
nagyon szerető lény, és nagyon is tisztában van a saját értékességemmel. És
amikor a fizikai utam során ezt a látásmódot valahogy elveszítettem, egyszerűen
képtelen voltam elviselni, eltűrni a saját rezgésemet. A bennem lévő
kettéhasadás túl fájdalmas lett, és ez volt az oka annak, hogy valami olyan
dolog felé fordultam, ami ezt némiképpen elzsibbasztotta, érzéstelenítette. És
bár soha többé nem fordulok semmi olyan felé, ami ezt megint csak
elzsibbasztaná, érzéstelenítené, elégedettséggel jár azt tudnom, hogy amikor
valaki hozzám hasonlóan – Aki tiszta, pozitív energia, és menet közben,a
másokkal való találkozások során összekuszálódik, összezavarodik, és ennek
következtében látszólag elveszíti a kapcsolatát a saját valódi Énjével – az
bizony mindig kimondhatatlan fájdalommal jár, és azt valamivel mindig el kell
majd zsibbasztani, érzésteleníteni kell. És még soha nem találkoztam senki
olyannal, aki bárkinek vagy bárminek is a megtagadásával, megvonásával olyan
megoldást tudott volna ajánlani, ami ténylegesen csillapította, enyhítette
volna ezt a belső fájdalmat.
Az Új 5. lépés a következő: -
Békét kötök magamban mindazokkal, akik nem értették, hogy én mit éreztem.
Hiszen hogyan is érthették volna? Mindenki csak a saját érzelmi skálájával
rendelkezhet. És pontosan ezért senki sem tudhatta, hogy mi okoz nekem jó érzést,
mi fordít engem az Áramlás irányába. Senki sem tudhatta, hogy számomra mi lenne
a megoldás. És mégis, mindannyian annyira meg voltak győződve a saját
helyességükről, a saját igazukról - pedig semmit sem tudhattak arról, ami
bennem zajlott. Ezért aztán ez az Új 5. lépés az én igazi, valódi elismerésem
arról, hogy hatalmas vágy él bennem arra vonatkozóan, hogy megbocsássak nekik.
Az alap 12 lépés programban azt mondták, hogy nekem kell kérnem az ő
bocsánatukat, de az Új Programban, arra készülök, hogy én bocsássak meg nekik.
Megbocsátok nekik azért, amiért nem értettek meg engem, megbocsátok nekik
azért, mert megpróbáltak vezetni, irányítani engem, mikor ez képtelenség bárki
részéről is. Megbocsátok nekik azért, mert nem fordítottak figyelmet a saját
érzéseikre sem, így aztán hogyan is lettek volna képesek arra megtanítani
engem, hogy figyeljek oda a saját érzéseimre. Megbocsátok nekik azért, mert nem
támogatták a személyes vezérlő rendszer tudását. Megbocsátok nekik mindazért,
amit nem értettek meg velem kapcsolatosan. Jó érzés mindezt magam mögött
hagyni, elengedni.
Az Új 6-ik lépés így szól: -
Ebből az új nézőpontomból mindegyiküknek megbocsátok. Megbocsátok nekik, és nem
csak azért, mert nem látták bennem azt, Aki Vagyok, hanem azért is, mert
magukat sem látták annak, akik ők valójában. Megengedem nekik – ami többet
jelent a megbocsátásnál – megengedem nekik, hogy olyanok legyenek, amilyenek
lenni akarnak, még akkor is, ha ez azt jelenti, hogy kritizálnak. Mert
elfogadom, hogy képtelenek engem pontosan annak látni, Aki Vagyok, az ő sajátos
nézőpontjukból. És többé se alkoholra, se drogra, se másra sincs szükségem
ahhoz, hogy az lezsibbassza és érzéstelenítse annak az összhangnak a hiányát,
amit akkor éreztem, amikor láttam, hogy nem vagyok képes kivívni az ő elismerésüket,
jóváhagyásukat, elfogadásukat. Ezzel a lépéssel felhagyok azzal a
szükségletemmel, hogy te vagy bárki más elfogadj, elismerj engem, vagy
egyetérts velem. És azáltal, hogy többé már nincs szükségem a te elfogadásodra,
egyetértésedre vagy elismerésedre, szabaddá teszlek téged. De ami még ennél is
fontosabb, magamat teszem szabaddá, magamat szabadítom fel.
Az Új 7-ik lépés a
következőképpen hangzik: - Most, hogy már bizonyosabb vagyok abban, hogy ki is
vagyok én, kezdek visszatérni az Élet iránti lelkesedésemhez, ami öröktől fogva
az én igaz természetem. Azt az ígéretet teszem saját magamnak, hogy ha még
olyan dolgot is teszek, amit korábban hibának véltem, elkötelezem magam arra,
hogy soha többet nem fogom ezért magamat elítélni, elutasítani. Talán ez a
lehető legfontosabb lépés mind közül. Tudomásul veszem és elismerem, hogy a
bennem élő Forrás soha nem ad fel semmit velem kapcsolatosan, és az
egyetlen oka annak, hogy rosszul érzem magam mindig csak az, hogy én feladom a
dolgokat saját magamra vonatkozóan. Tehát ebben a lépésben világgá kürtölöm,
hogy megszüntetem az összes bűntudatomat a cselekedeteimre vonatkozóan, és ha
megint megtörténik – ami előfordulhat – hogy újra az italhoz nyúlok – megígérem
magamnak, hogy soha többet nem térek vissza a korábbi 12 lépés programhoz. Mert
ott tartok, ahol tartok. És mert a Forrás továbbra is szeret engem. És mert
bárhol is tartok vagy vagyok éppen, mindig elérhető számomra az Áramlattal
megegyező irányba való fordulás. És nem kell mindig mindent a legelejéről
újrakezdenem. Ahhoz már túl sokat tudok, túl messzire jutottam.
A következő Új lépés nagyon
mély nagyrabecsülés érzése a korábbi 12 lépés program iránt. Hiszen ott volt
számomra, amikor a legnagyobb szükségem volt rájuk. Ahol annak idején voltam,
onnan még csak meglátni is képtelen lettem volna ezt az Új 12 lépést. És akkor
az volt ott számomra kézzelfoghatóan. És akkoriban segítséget nyújtott számomra
– ma már nem segítenek, de akkoriban segítettek. Értékes hídként szolgáltak, és
én örök nagyrabecsülést érzek a létezésük iránt.
A 10. Új lépés a következő: - Megbecsülöm
mindazt, ami valaha is bánatot, fájdalmat okozott nekem. Hiszen minden esetben
ezekből született meg bennem a tiszta vágyam. Ezért egyetlen egy dolgot sem
sajnálok, amin keresztül mentem, amit átéltem, sőt mi több, még azt sem
sajnálom, amin te keresztül mentél miattam,
mert miközben megéltem az Élet ellentéteit és viszontagságait, amit én
magam teremtettem, mindeközben vágyak nyilait lőttem ki magamból, aminek a
következtében egy ragyogóbb jövőt érzek, és mindezek az új jövőbeli ragyogó
potenciálok nem is létezhetnének, ha nem éltem volna meg mindazokat a dolgokat,
amiket megéltem.
Az Új 11. lépés a következő:
Senkit sem bátorítanék arra, hogy mindazon menjen keresztül, amit én magam
átmentem annak érdekében, hogy eljuthasson oda, ahol én vagyok. Elismerem, hogy
könnyebben is eljuthattam volna idáig, ha odafigyeltem volna az érzéseimre, ha
hallgattam volna a belső hangom vezettetésére, ha képes lettem volna az
Áramlattal megegyező irányba fordulni már hamarabb, anélkül, hogy folyton
odaszegeztem volna magam szabadság érzés hiányának a barlangjába. Már korábban
is összhangba kerülhettem volna Magammal, és megengedhettem volna a saját
harmóniámat az alkohol vagy a drogok nélkül.
A végső és legutolsó lépés a
következő: - Szeretem tudni, hogy én
vagyok a saját valóságom megalkotója. És teljesen mértékben tudom és bízom
abban a csodálatos és bámulatos Életben, aminek a megteremtésének a
folyamatában vagyok. Az ösztönöz, hogy a Forrás szemével lássam magam. És
mindaz, amit eddigi életem során megéltem, és a régi 12, valamint ez az Új 12
lépés is hozzásegített ahhoz, hogy most már képes legyek ezt megtenni. És most
pedig szeretném az egész világ tudomására hozni, hogy gyógyult vagyok. Hogy
egész vagyok. Hogy szabad vagyok, hogy a szeretet vagyok. És lehetséges, hogy
mindez csak átmeneti, de ha bármikor is eltérnék ettől, pontosan tudom, hogy
mit kell tennem.
Ti mind csodálatos emberek
vagytok! Vegyétek ezt könnyedén, tudjátok mit kell tennetek, álljatok ehhez
könnyedén, játékosan! Vegyétek könnyedén! Becsüljétek meg magatokat és másokat
is! Bízzatok meg abban, hogy a dolgok jól alakulnak, és így lesz. Amennyire ez
csak lehetséges, ne álljatok ellen semminek, és becsüljétek meg mindazokat a
ronda, pocsék dolgokat, amik feldugják a fejüket, és amiknek ellen szeretnétek
állni, hiszen mindezek elősegítik az életet kiterjesztő és gyarapító
minőségeket, de ne ragadjatok bele ezekbe azzal, hogy ellenálltok nekik –
hiszen erre bárki képes, a legtöbben mind ezt teszik. Legyetek azok a vezetők,
amiért idejöttetek a Földre, hiszen azért jöttetek, hogy vezetők legyetek. A
saját példátok egyértelműsége, világossága által tanítsatok! Tanítsátok, hogy
jó érzéssel jár Önmagatoknak lenni! És éljetek boldogan a szemük előtt, hadd
lássák! Tegyétek azt egészen addig, míg
egy nap meg nem kérdezik: -Hé, hogy lehet, hogy neked mindig összejönnek és
sikerülnek a dolgok, és minden jól alakul? Amire te azt válaszolod majd: -
Tudod, létezik ez a dolog, amit Áramlásnak hívnak.
Nagy szeretet övez itt benneteket.
Öröm volt veletek találkozni. És mint mindig, most is örömmel maradunk
befejezetlenek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése